Önkéntesek jelentkezését várja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy kiderüljön, változott-e a magyar háztartásokban az élelmiszerpazarlás mértéke. Az idén novemberben zajló felmérés elsődleges célja a 2016-os adatok frissítése.
A szelektív hulladékgyűjtés, bár egy egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre még mindig gyerekcipőben jár. Bár a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célra vezetőbb a környezet szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, de ahhoz az is kell, hogy tudjuk, mit szabad szelektíven gyűjteni, és mit nem. Egy friss kutatás azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos reklámok – kiderült, hogy más módszerekkel sokkal hatékonyabban el lehetne érni, hogy többen gyűjtsék külön a szemetet.
Újabb elemmel bővül Miskolc hulladékgazdálkodási rendszere, pénteken megnyitotta kapuit a miskolci lakosok számára a hulladékok keletkezését megelőző Miskolci Újrahasználati Központ (MÚK), melynek célja, hogy a mai fogyasztói társadalomban feleslegessé vált használati tárgyak ne a hulladékok közé, a környezetet terhelve lerakásra, hanem mások örömére is, „újra használatba” kerülhessenek.
Add le a szemetedet szelektíven, kapsz cserébe egy ebédet! Zugló önkormányzata nemrégiben csatlakozott a spanyol Santiago de Compostela városában futó Tropa Verde (Zöld Csapat) nevű programhoz. A fővárosi kerületben oly módon támogatják a lakosság szelektív hulladékgyűjtését, hogy a leadott szemétért értékes dolgokat kaphatnak az emberek. A hazánkban úttörő projekt eddigi eredményeiről kérdeztük az illetékeseket, a ZIP Magazinnak Szabó Rebeka alpolgármester válaszolt.
Nyár végén lett kész Nagy Mercédesz ládakertje, ahol három négyzetméteren jelenleg is tizennégyféle zöldség, gyümölcs növekszik. A hódmezővásárhelyi lány a télre is gondolt már, termő ládái épp a minap kaptak fóliaalagutat. Tavasszal pedig azt tervezi, hogy eltakarja a szomszéd falát, de talajtakarásra, és persze az új vetésre is készül már. A 22 éves egyetemista lány a Sokszínű Vidék megkeresésére részletesen elmesélte, hogyan álljunk neki, ha hasonló kis helyen szeretnénk minél gazdaságosabban kertészkedni.
Amerikában 2017-ben a palackozott vizek forgalma az iparág történetében először megelőzte a szénsavas üdítőkét: előbbiből fejenként évi 147,6 litert vásároltak, utóbbiból mindössze 145,7-et. Az adat mára elérte az évi 159 litert, és az előrejelzések szerint pár éven belül átlépi a mágikus 50 gallonos határt (189 liter). Fura amerikai divathóbort, gondolhatnánk, de az Atlanti-óceán innenső felén is hasonlóak a számok, sőt: az olaszok és a németek évi 188, illetve 175 literrel még az amerikaiakat is megelőzik (a magyar átlag 126 liter).
Zöld szervezetek kezdeményezték hazai áruházaknál pálmaolajmentes polc felállítását, mely mind a lakosság, mind a szakmai szervezetek között gondolkodást indított el. A Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Jane Goodall Intézet, a Humusz Szövetség, a Felelős Gasztrohős, a SzóKiMondóka és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a pálmaolajnak létezik alternatívája. Ha a környezetet és az emberek egészségét a gazdasági érdekek elé helyezzük, ha komolyan vesszük az éghajlatváltozást, akkor ezeken az alternatívákon kell dolgozni, nem a fenntarthatatlant védeni.
Budapest, 2019. október 15., kedd (MTI) - Azért tapasztalunk vízválságot, mert irracionálisan hozzuk meg a politikai és beruházási döntéseket helyi és globális szinten egyaránt - mondta Jennifer Sara, a Világbank-csoport globális vízügyi megoldásokkal foglalkozó részlegének igazgatója a harmadszorra megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozón kedden.
Csaknem 75 százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre.