Újságírók

Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.

A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.

Az már hónapok óta ismeretes, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásán munkálkodik az ITM, a szabályozás alakulásának a miniszterelnök klímavédelmi bejelentései is arculatot adnak. Lényeges elemként visszaválthatóak lesznek az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok is. Mindezekről a stratégia azonban még nem készült el, ám a szakmai egyeztetések rendre elmaradnak. Ebben az írásban igyekeztek megszólaltatni a feleket, körkérdés formájában.

A hulladékkezelő vállalkozások már hozzá vannak szokva, hogy a legkülönfélébb kidobott termékeket találnak a lakossági kommunális gyűjtőedényekben, vagy a szelektív gyűjtőszigeteken. Nem egyszer bizony megunt, kidobott állatot is... Egy csütörtöki kaposvári eset azonban még a harcedzett munkatársakat is meglepte.

Városi környezetben szokatlan látvány fogadja azokat, akik az egyik belső-ferencvárosi bérház negyedik emeltére tévednek. Az önmagában még nem ritka, hogy a gangokra kipakolt ládákban neveljenek virágokat a lakók, de Lőrinczi István ennél komolyabb kísérletbe kezdett: több mint ötvenféle növényfajt ültetve alakított ki egy permakultúrás gangot.  Horváth Bence írása.

 A fast fashion üzleti modell úgy, ahogy van, összeegyeztethetetlen a fenntarthatósággal. Ma már egyre többen vannak tisztában ezzel, és a maguk lehetőségei szerint törekednek is a változtatásra a fogyasztás terén, ám az évek, évtizedek alatt rögzült szokásoktól nem könnyű megszabadulni. Vannak, akiknek mégis sikerül, ők pedig az átmeneti diszkomfort után azt veszik észre, hogy nemcsak több pénzük marad, de az életminőségük is javul. Cikkünkben az 1 évig nem vásárolok ruhát csoport tagjai osztják meg veletek ötleteiket és tapasztalataikat. Az elnevezést nem feltétlenül kell szó szerint venni, hiszen van, amikor egyszerűen kivédhetetlen a vásárlás. Némi átgondoltsággal és következetességgel azonban sokat tehetünk nemcsak a környezetünkért, de önmagunkért is. Mezei M. Katalin riportja.

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében. Az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Tudjuk vajon, hogy melyik háztartási gépünk, elektromos berendezésünk fogyasztja a legtöbb áramot? És azzal tisztában vagyunk, hogy készenléti üzemmódban mennyi a fogyasztásuk? Kis utánajárással és számolgatással sokkal jobban tisztában leszünk áramfogyasztási szokásainkkal, így a változtatás is könnyebb lesz!

Mikroműanyag-részecskéket találtak a tengervízből képződő vízpárában a skót Strathclyde Egyetem és a francia Toulouse-i Egyetem kutatói, egy a Plos One folyóiratban megjelent tanulmány szerint.

Évről évre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem és a fenntartható élelmezés, amiben az élelmiszeriparnak és a kereskedelmi láncoknak nagy a felelőssége. Egyre több ország határolja el magát az egyszer használatos műanyagok forgalmazásától, Franciaországban januártól, New Yorkban pedig márciustól korlátozásokra került sor. 2021-re várhatóan egész Európában, így Magyarországon is életbe lépnek majd a szabályozások.