Nálunk is terem a szuperélelmiszer
Szabó Adrienn dietetikus most megjelent könyvében azt mutatja be, hogy minden külföldi szuperélelmiszernek megvan a hazai megfelelője. A hvg.hu újságírója arról beszélgetett a szakemberrel, hogy a fenntartható, egészséges és környezetbarát étkezés nem mindig fedik egymást, hogy miért vette fel a harcot a bloggerekkel és influencerekkel, és hogy miért evett – kis túlzással – egy hétig jégcsapretket.
Egyszer használatos műanyag tálkát vesz elő a táskájából Szabó Adrienn, ahogy kiérünk a városmajori termelői piacra. „Hétfőn nem volt nálam saját doboz, így ebben vittem haza a piszkét, de most visszahozom, hogy az árus újra kiporciózhasson benne valamit” – magyarázza a dietetikus. „A befőttes gumikat is vissza szoktam vinni az árusoknak, amivel összekötegelik a zöldségek szárait. Apróságnak tűnik, de ha mindenki visszavinné ezeket, akkor az árusnak sem kellene annyit megvennie.”
Ő maga először kritikus kételkedőként állt a hulladékmentességhez. „Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy amikor egész nap úton vagyok, dolgozom, viszem magammal a holmimat még edzéshez is, mennyire reális, hogy málhás szamárként cipeljem még a dobozokat, üvegeket a bevásárláshoz. Egy hulladékmentesen élő házaspártól kaptam meg erre a választ egy előadáson: "Majd megszokod. Ha nem mi cipeljük ezeket a terheket, akkor a Földnek kell."
A szakembernek június elején jelent meg Magyar superfood címmel könyve a Boook kiadónál, amelyben a tudatosságot, a fenntarthatóságot és a környezetbarát táplálkozás témakörét járja körbe: 65 recepten keresztül mutat be nyersanyagokat. Több mint 100 szuperélelmiszert ismertet és olvasmányosan mutatja be azok egészségügyi vonatkozásait.
A superfood, vagyis szuperélelmiszer alatt olyan élelmiszert értünk, amely valamely értékes tulajdonsága miatt kiemelkedik a többi közül. A könyv címéből azonban kiderül: Szabó Adrienn missziója az volt, hogy megmutassa, egyáltalán nem kell importból beszerezhető avokádót, goji bogyót, chiamagot vagy éppen lazacot ennünk ahhoz, hogy egészségesen étkezzünk. Többek között a globális felmelegedés következtében már szinte minden itthon is megterem, de ha mégsem, a felkapott étkezési divatok által népszerűsített szuperélelmiszerek legtöbbjének megvan a hazai helyettesítője – ez pedig ráadásul nem utazta körbe a Földet.
Így a lazacnak a pisztráng, a chiának a lenmag. De arra is van példa, hogy egy egzotikus gyümölcs itthon terem. „Lajosmizsén egy idős házaspár termel citromot, amit fürkészdarazsak védenek meg a levéltetvektől. Nagykanizsa mellett van kiviültetvény: a becsehelyi kivi kisebb és kicsit édesebb, mint a szupermarketben kapható. De kisebb mennyiségben pekándiót is termesztenek már Magyarországon” – teszi hozzá.
A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok.
Szerző: Dobos Emese
Forrás: hvg.hu
