Szolgáltatók

Az új matériából álló csomagolás teljes mértékben megfelel a nemzetközi előírásoknak is: fenntarthatóan előállított cellulóz az alapja.

Sok helyen a tengeri hulladék legnagyobb százalékát hungarocell teszi ki, amit a halászat és az akvakultúrás gazdálkodás során is használnak.

Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.

Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.

A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.

Az már hónapok óta ismeretes, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásán munkálkodik az ITM, a szabályozás alakulásának a miniszterelnök klímavédelmi bejelentései is arculatot adnak. Lényeges elemként visszaválthatóak lesznek az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok is. Mindezekről a stratégia azonban még nem készült el, ám a szakmai egyeztetések rendre elmaradnak. Ebben az írásban igyekeztek megszólaltatni a feleket, körkérdés formájában.

Világszerte a megtermelt élelmiszer 30 százaléka megy tökéletesen veszendőbe, miközben az egyenlőtlen elosztás következtében a fejlődő országok több millió lakosát éhínség sújtja. Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója nemrég Budapesten erről is beszélt előadásában.

Egyetlen póló akár öt kontinensen is végigutazhat, mire célba ér, de akkor sem biztos, hogy hosszú életű lesz. Márpedig, ha eldobjuk vagy más módon hulladékká válik, az csak újabb bizonyítéka "a termék és a vásárló közötti elhibázott kapcsolatnak". Ezt állítja Gwen Cunningham ír designer, aki az Amszterdami Divatintézet fenntarthatósági koordinátora és az iparági körkörös gazdaság egyik szakértője.

Ahogy erősödik a koronavírus járvány kapcsán félelmünk és nő bizonytalanságunk, úgy üresednek meg a boltok polcai, főleg a tartós élelmiszer polcok - mégis, a válságra valószínűleg a kertészek, hobbi-kertészek lesznek a leginkább felkészültek.

A Fashion Roundtable az Instagramon tette közzé azt a diagramot, amelyben adatszerűen közlik a brit divatipar szereplőinek körében végzett felmérésük eredményeit, a járványhelyzet tükrében. Az ágazat jelentős mértékben visszaesett mára - mi lehet ebben a környezetvédelmi pozitívum?