2019 végére már nem sok kétségünk maradt az ökológiai válság súlyossága felől, az éghajlatváltozás problémáját különösen a bőrünkön érezzük. Az azonban jóval kevésbé egyértelmű, hogy miként jutottunk idáig, és mi a teendő ezután. Léteznek-e reális kiutak a válságból, és ha igen, melyek lehetnek azok?
A globális megmozduláshoz tucatnyi magyar városban csatlakoztak, csak Budapesten legalább ezren demonstrálhattak. Ott volt Karácsony Gergely is.
A Budakeszi határában található országosan védett, Natura 2000-es besorolású terület veszélyben van.
Az Európai Unióban felhasznált anyagi erőforrások majdnem 90%-a elveszik az első használat után (1). Sokkal több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy felgyorsítsuk a körforgásos gazdaságra való rendszerszintű átállást, drasztikusan csökkentsük az EU által abszolút módon felhasznált természeti erőforrások mennyiségét és az üvegházhatású gázok kibocsátását, tiszteletben tartsuk bolygónk korlátait, valamint teljesíteni igyekezzünk az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseit.
Budapest, 2019. november 11., hétfő (MTI) - Elkészült Magyarország ökoszisztéma alaptérképe, amely az ország természeti rendszereinek állapotát mutatja be és értékeli - mondta az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Megkezdődött a fűtési szezon, így ahogy hűl a levegő, egyre több magyar pakolja meg a kályhát odahaza. Nagyon nem mindegy azonban, mi kerül a tűzre. Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat. A szigor nem véletlen, mivel a helytelen lakossági tüzelés a felelős a nagymértékű levegőszennyezésért.
A dm tesztjét annyira jól fogadták a vevők, hogy jövőre elkezdik a szélesebb körű kiépítést.
“Lomtalanítunk és abba futottunk bele, hogy a festékmaradékot és más, veszélyes hulladékot (lakk, fugázó anyag, gyomirtó, stb.) nem tudtuk leadni az FKF hulladék udvarában” – írta az index egyik olvasója.
A világon elsőként alkalmazott technológiát, az úgynevezett nagy buborékgátat egy holland start-up cég, az amszterdami önkormányzat és a regionális vízgazdálkodási hatóság indította el.