A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja.
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
A magyar olajtársaság a koncessziós szerződésnek megfelelően átveszi az NHSZ cégcsoport vállalatait.
Új vizeken, a Közép-Tisza Kisköre és Szolnok közötti 70 folyamkilométeres szakaszán tisztították napokon keresztül a folyót a XI. Tiszai PET Kupa környezetvédői, 937 zsák, hozzávetőlegesen 6,1 tonna hulladéktól mentesítve a folyót és árterét. A résztvevők között egyre nagyobb arányban képviselteti magát a legifjabb nemzedék. A forrásvidéki sikeres beavatkozásoknak, a korábbi évek eredményes felső-tiszai hulladékgyűjtő akcióinak, valamint a Kiskörei Duzzasztómű hulladékmegfogó képességének köszönhetően az ártéri erdőkben kevesebb hulladékkal találkoztak a petkalózok.
A foszfor nélkülözhetetlen az emberi élethez. Például a csontok és a fogak egyik fő alkotóeleme a kalcium-foszfát, valamint a DNS egyik komponense is egy foszfáttartalmú vegyület. Azonban nemcsak az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, hanem segíti a növények növekedését is. Mégis egyre nagyobb problémát jelentenek a különböző foszfortartalmú vegyületek a környezetünkre.
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet. Bár a városlakók és a várostervezők is kezdik felismerni a városzöldítésben rejlő alkalmazkodási és jóllétnövelő lehetőségeket, a fatelepítések még mindig nem elég átgondoltak klímatudatos szempontból, ami végső soron a fák idő előtti pusztulásához vezet, nemcsak csökkentve az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat, de fenntartásuk és gondozásuk is nagyobb pénzügyi kiadást jelent.
Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?
Az EU-n kívülről származó minták jellemzően sokkal szennyezettebbek. MRL túllépés 5X gyakrabban tapasztalható, mint az EU-s termékeknél. Minden 20. termék esetén volt határérték túllépés feldolgozott élelmiszerekben. A termények 26,4%-a többféle szermaradékot tartalmaz. A bio élelmiszerekben még mindig csak elhanyagolható a kimutatott tiltott vegyszertartalom.Első ránézésre akár megnyugtató is lehet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-as elemzése: a vizsgált zöldségek, gyümölcsök mindössze körülbelül 2 %-ában volt csak kimutatható növényvédőszer maradék a határérték fölött. Jogilag tehát a minták döntő része megfelelt az előírásoknak, ám tudományos szempontból mégis azt állíthatjuk, hogy a 2 %-nál sokkal nagyobb arányú a kockázat.
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.