Önkormányzatok

Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.

Mikroműanyagok jelenlétét mutatták ki Missouri államban, egy olyan barlangrendszerben, ahol harminc éve nem járt senki. Elizabeth Hasenmueller, a St. Louis Egyetem biokémikusa szerint a korábbi kutatásokban már alaposan megvizsgálták, hogy milyen a felszíni vizek műanyaghelyzete, de a felszín alatti vizekre eddig kevesebb figyelmet fordítottak.

Lesznek hulladékégetők? Hogyan történik a válogatás? Megnéztük, milyen lehet a hulladékgazdálkodás 15 év múlva.

A legtöbb üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deci és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolást vissza kell majd váltani.

Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.

Mivel az Európai Uniónak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelem területén, meg kell fontolnia a repülőgépek üzemanyagának megadóztatását, azaz a kerozinadó, illetve a fosszilis üzemanyagadó, azaz a karbonadó bevetésének lehetőségeit – jelentette ki Wopke Hoekstra holland külügyminiszter, új uniós biztosjelölt Strasbourgban, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának (ENVI) tegnapi meghallgatásán.

Ha a földigiliszták országot alkotnának, ők lennének a negyedik legnagyobb gabonatermelők, évente mintegy 140 millió tonna élelmet köszönhetünk nekik.

Változott a hulladékgazdálkodási rendszer.

Az Eurostat felmérése szerint a 2021-es évben 58,4 millió tonna élelmiszer került a szemétbe.

A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.