Közismert, hogy a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások egész életre meghatározóak és hogy a modern civilizációs betegségek nagy része a helytelen táplálkozásra vezethető vissza (túlsúly, magas vérnyomás, anyagcsere zavarok, fogszuvasodás, cukorbetegség).
Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület szeptember 16-23. között idén második alkalommal rendezte meg környezetvédelmi akcióhetét, amely a tavalyihoz hasonló utcai felvilágosító kampányt jelentett városunkban. Idén - bővítve a programhetet - felajánlottuk környezetvédelmi elõadásainkat oktatási intézmények részére ózonvédelem, hulladék és komposztálás témakörökben. Esztergom hét általános iskoláját kerestük meg levelünkkel, elsősorban a felső tagozatos korosztályt megcélozva. Három iskola jelentkezett a programra, amelyekben összesen tíz osztály számára tartottunk előadásokat.
Mire lehet használni egy környezetvédelmi vetélkedőt? Talán túl egyszerű is a válasz. Pedig csak akkor egyértelmű, ha nem gondoljuk tovább azokat a válaszokat, melyek először eszünkbe jutnak. Mert elég-e a gyerekek érdeklődését felkelteni, elég-e 1-2 éven keresztül "tanítani" s "számon kérni" ismereteiket a környezetvédelem problémáiról, és elég-e megmaradni a különböző iskolák tanulói környezetismereti tudásának összehasonlításánál. Esetleg többet is jelenthet egy környezetvédelmi vetélkedő?
A HuMuSz és az Ökoszolgálat Alapítvány ez év márciusában hirdette meg a "Zöld Bolt" vetélkedőt 10-16 éves gyerekek számára. A vetélkedőt két fordulósra terveztük. Az első fordulóra egy 1-2 oldalas fogalmazást kellett írni arról, ki milyennek képzel el egy Zöld Boltot (hogy néz ki, mit árulnak benne, stb). A második fordulóhoz a csapatoknak április folyamán fel kellett keresniük a Fővárosi Állatkertben található Túlélőházat, ahol Gyöngyi újabb feladatok elé állította a gyerekeket. A cikkben a vetélkedővel kapcsolatos tapasztalatainkat foglaljuk össze.
Mintegy fél éve lakom a "nagy magyar pusztaságon". Kiskunhalas lett a lakhelyem, s a pesti forgatagból kifejezetten nyugalmas helyre érkeztünk a családommal. Biológia tanár lévén, igyekszem nyitott szemmel járni, így máris sok mindent sikerült felderítenem környezetvédelmi szempontból is.
Emlékeim szerint minden iskolaév végén nagy megkönnyebbülést okozott, hogy az addig kénytelen-kelletlen gondosan rakosgatott, cipelt, nyitogatott-csukogatott tankönyveimtől, végre valahára megszabadulhattam. A kedvesebb darabokat (irodalom, történelem, biológia) néhány hónapig azért még előrelátóan őrizgettem, ám a matematika, fizika, kémia típusú információhordozókat rögtön a bizonyítványosztás napján dobtam sutba. Az a bizonyos "sut" jelen esetben a garázs volt, ahol ex-könyveim a következő tanév papírgyûjtési murijának eljöveteléig laktak. Akkoriban persze a papírt még nem környezetvédelmi, inkább verseny-megnyerési indíttatásból gyűjtöttem, ennek ellenére valószínűleg megértettem és támogattam volna egy olyan akciót, mint amilyet most az Ökoszolgálat Alapítvány indított el.