Kormányzat

A hazai lakosság egy része már elkezdte beépíteni mindennapjaiba a fenntartható szokásokat, sokan azonban még csak a jövőben tervezik megtenni a szükséges lépéseket. A magyarok jelentős hányada elsősorban a döntéshozóktól várná a megoldásokat a természeti és környezeti problémákra, vagyis felülről jövő iránymutatással és szabályozással még tovább lehetne ösztönözni az embereket a változásra – derül ki a WWF Magyarország friss kutatásából.

Az már hónapok óta ismeretes, hogy új hulladékgazdálkodási stratégia kidolgozásán munkálkodik az ITM, a szabályozás alakulásának a miniszterelnök klímavédelmi bejelentései is arculatot adnak. Lényeges elemként visszaválthatóak lesznek az üveg és műanyag palackok, valamint a fémdobozok is. Mindezekről a stratégia azonban még nem készült el, ám a szakmai egyeztetések rendre elmaradnak. Ebben az írásban igyekeztek megszólaltatni a feleket, körkérdés formájában.

 A fast fashion üzleti modell úgy, ahogy van, összeegyeztethetetlen a fenntarthatósággal. Ma már egyre többen vannak tisztában ezzel, és a maguk lehetőségei szerint törekednek is a változtatásra a fogyasztás terén, ám az évek, évtizedek alatt rögzült szokásoktól nem könnyű megszabadulni. Vannak, akiknek mégis sikerül, ők pedig az átmeneti diszkomfort után azt veszik észre, hogy nemcsak több pénzük marad, de az életminőségük is javul. Cikkünkben az 1 évig nem vásárolok ruhát csoport tagjai osztják meg veletek ötleteiket és tapasztalataikat. Az elnevezést nem feltétlenül kell szó szerint venni, hiszen van, amikor egyszerűen kivédhetetlen a vásárlás. Némi átgondoltsággal és következetességgel azonban sokat tehetünk nemcsak a környezetünkért, de önmagunkért is. Mezei M. Katalin riportja.

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében. Az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

Évről évre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem és a fenntartható élelmezés, amiben az élelmiszeriparnak és a kereskedelmi láncoknak nagy a felelőssége. Egyre több ország határolja el magát az egyszer használatos műanyagok forgalmazásától, Franciaországban januártól, New Yorkban pedig márciustól korlátozásokra került sor. 2021-re várhatóan egész Európában, így Magyarországon is életbe lépnek majd a szabályozások. 

Egy tanulmány kimutatta: a fekete színű újrahasznosított műanyagból készült játékok súlyosan veszélyeztetik a gyermekek egészségét

Visszavonta a kormány a saját javaslatát az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A betiltásról szóló törvényjavaslatot a Parlament honlapja szerint Semjén Zsolt a kormány nevében tegnap visszavonta.

Száz közéleti személy támogatásával a Magyar Természetvédők Szövetsége aláírásgyűjtést indított az életigenlő társadalom és gazdaság érdekében. Az aláírók gyökeres változásokat szorgalmaznak a koronavírus utáni időkre.

Világszerte a megtermelt élelmiszer 30 százaléka megy tökéletesen veszendőbe, miközben az egyenlőtlen elosztás következtében a fejlődő országok több millió lakosát éhínség sújtja. Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) nevű szervezet élelmezésügyekben illetékes igazgatója nemrég Budapesten erről is beszélt előadásában.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében - több mint 27 ezer uniós állampolgár, köztük több mint ezer magyar állampolgár megkérdezésével - Eurobarométer felmérést végzett, melyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az európai állampolgárok a környezethez. Az eredmények március végén láttak napvilágot