Kormányzat

A legjobban teljesítő EU-tagállamokban az újrafeldolgozás aránya akár a 70%-ot is eléri, és szinte nem temetnek el hulladékot, miközben más tagállamokban továbbra is a hulladéknak több mint háromnegyede kerül lerakókba.

A könyv két szerző önálló munkája, amit a két téma összefüggése köt össze. Ma a föld és az édesvíz közösségi birtoklásától függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk. A „földkönyv” (1-297. o.) történeti – jelenbeli létében és a jövőre kitekintve elemzi a hazai föld „hamleti vívódását”. A bevezető vázolja, hogy a kárpát-medencei államalapításunk óta a magyarság miképp és miért veszítette el a földhöz fűződő szakrális kötelékeit. Ezeknek csak az újraszövésétől remélheti, hogy a föld ismét a szülőföldet, a hazát jelentse számára.

A nukleáris hulladék kezelésének problémáját a közös stratégia oldhatja meg a leghatékonyabban  - hangzott el a Fórum a Nukleáris Energia Jövőjéért keddi ülésén, ahol a mélységi tároló helyek létesítése volt a fő napirendi pont.

A Bizottság 2012. január 13-án, Brüsszelben közzétett uniós tanulmánya azt mutatja, hogy a hulladékos jogszabályok teljes körű betartatása jelentős (Európában mintegy évi 72 milliárd euró) megtakarítást eredményezne, ezen túl 2020-ra több, mint 400 000 új munkahelyet teremtene az Unióban, elsősorban az újrahasznosítási ágazatban. (2008-ban ez az ágazat 145 milliárd eurós forgalmával az EU GDP-jének nagyjából egy százalékát adta, és 2 millió munkahelyet biztosított.)

A Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat múlt héten nyilvánosságra hozott kutatásából kiderül, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) 2007 és 2010 közötti időszakban 2,8 milliárd euróról 5 milliárd euróra növelte a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó hiteleinek összegét (1).

A hullámtermékgyártók szövetsége szerint a januárban hatályba lépő új környezetvédelmi termékdíj törvény a felkészülési idő szűkössége miatt nehézségeket okozhat az ágazatban, emellett az új szabályozás egyértelmű áremelkedést hoz.