Kormányzat

Szombaton változatos témákkal folytatódott az Országos Találkozó: állatvédelem, méhpusztulás, a Zöld Mozgalom jövője – többek között ezen témák voltak a napirenden.

Megnyílt az Országos Találkozó - megtört a korábbi évek csökkenő tendenciája a létszámot tekintve. A délelőtti botanikus kerti látogatás után kora délután nyitották meg ünnepélyesen a rendezvényt, majd a pártok képviselői vitáztak a környezeti ügyekről.

Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentéséért. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.

Európai és nemzeti környezetvédő szervezetek azzal a kéréssel fordultak az EU-tagországok pénzügyminisztereihez, hogy hagyják jóvá a gázolaj kötelezően legkisebb adómértékének jelentős emelését az energiadó-irányelv felülvizsgálatakor.

Közép-európai civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetési forrásainak tervezésénél, a költségek mértéke mellett legalább ugyanekkora hangsúlyt kellene fektetni a forrásfelhasználás céljainak meghatározására is. Ahhoz, hogy az Unió un. kohéziós forrásai a fenntartható fejlődést szolgálják, szerteágazó szempontrendszert kell figyelembe venni, és ehhez a döntéshozók és minden érintett fél együttműködésére szükség van, már a tervezés korai szakaszától kezdve. De hiába a széles egyetértés a partnerség szükségességéről, ha a gyakorlat mást mutat – ahogy az egy most megjelent tanulmányból kitűnik.

A legjobban teljesítő EU-tagállamokban az újrafeldolgozás aránya akár a 70%-ot is eléri, és szinte nem temetnek el hulladékot, miközben más tagállamokban továbbra is a hulladéknak több mint háromnegyede kerül lerakókba.

A könyv két szerző önálló munkája, amit a két téma összefüggése köt össze. Ma a föld és az édesvíz közösségi birtoklásától függ fizikai létünk és etnikai megmaradásunk. A „földkönyv” (1-297. o.) történeti – jelenbeli létében és a jövőre kitekintve elemzi a hazai föld „hamleti vívódását”. A bevezető vázolja, hogy a kárpát-medencei államalapításunk óta a magyarság miképp és miért veszítette el a földhöz fűződő szakrális kötelékeit. Ezeknek csak az újraszövésétől remélheti, hogy a föld ismét a szülőföldet, a hazát jelentse számára.