A műanyag mikroszemcsék helyettesítése
Egy selyem alapú bevonattal lehet helyettesíteni az eddig műanyagból készült bevonatot, így pedig a világ mikroműanyag-szennyezésének 10-15 százaléka is kiváltható lenne.
Egy selyem alapú bevonattal lehet helyettesíteni az eddig műanyagból készült bevonatot, így pedig a világ mikroműanyag-szennyezésének 10-15 százaléka is kiváltható lenne.
A tengerek mélyén és a tengerfenéken még nagyobb a mikroműanyag-szennyezettség, mint azt korábban feltételezték – állapították meg német tudósok egy tanulmányban.
Öt elképesztő méretű szemétszigetet tereltek össze a tengeráramlási rendszerek a Föld óceánjaiban, az Atlanti-óceán északi és déli részén, az Indiai-óceánon, illetve a Csendes-óceán Észak-Amerikához és Dél-Amerikához közeli régiójában. A folyókból és tengerpartokról az óceánokba kerülő, nagyrészt műanyaghulladékból álló kupacok elhelyezkedése egybevág a nagy óceáni forgásrendszerek középpontjával, ahol az áramlás erőssége a leggyengébb.
Először találtak mikroműanyag-szennyezést marha- és sertéshúsban, tejben, valamint tehenek és sertések vérében – írta egy holland kutatás alapján a The Guardian.
Idén is eljött a nyaralások időszaka, és mint minden nyáron, most is sokan indulnak nyári szabadságolásra, kikapcsolódásra. Így hát nem árt, ha kicsit áttekintjük utazásaink alatt mivel tudjuk csökkenteni a környezeti terhelést. Következő felsorolásból, ha már néhány pontot betartasz akkor sokat tehetsz a hulladékmentes környezetért. Lássuk is mik ezek a pontok.
Vajon mi történhet azokkal a műanyag csomagolóanyagokkal, amelyeket a szállítás, illetve a tárolás során különböző hatások (UV-fény, mikrohullám, magas hőmérséklet) érnek? Kioldódhatnak belőlük az élelmiszerekbe olyan anyagok, amelyek ártalmasak az egészségre? – teszi fel kérdéseit a Nébih Ételt csak okosan oldala.
A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig. A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90%-a kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó. Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik. Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljeskörűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Egyelőre nem beszélhetünk akut problémáról, azonban az emberiség túlzott műanyagfogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.
A PET-palackok 70 százalékát nem hasznosítják újra.
ZeroWasteEurope
Brüsszel, 2022. június 22.
Az Európai Parlament (EP) tagjai ma jóváhagyták, hogy a települési hulladékégetők 2026-tól bekerüljenek az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (EU Emissions Trading Scheme, ETS) hatálya alá. Ez a döntés a települési hulladékégetők fosszilis CO2-kibocsátásának árazását vonja maga után.
Szlovákia még januárban kezdte meg az átállást a betétdíjas rendszerre, mely a PET-palackos és a fémdobozos üdítők körére terjed ki, a betétdíj pedig 15 cent (nagyjából 60 forint) darabonként. Az üzletek már csak június végéig forgalmazhatják a nem betétdíjas csomagolású italokat északi szomszédunknál.