Az egyik zöld mintaországnak tekintett Dániában a legtöbb az egy főre jutó kommunális hulladék, mely az EU-ban évről évre nő. A 2017-es uniós átlag 487 kg/fő. Ebben a mennyiségi rangsorban a lista végén vagyunk - de ez így jó.
A Magyar Természetvédők Szövetsége KörnyezetBarátok címmel háromfordulós környezeti nevelési vetélkedőt hírdet budapesti iskolák felső tagozatos diákjaiból álló csapatai számára. Végső jelentkezési határidő: 2019. február 4.
A davosi világgazdasági fórumon mutatták be a Loop nevű projektet, amely lényegében a betétdíj bevezetését takarja. A Loop támogatói között felsorakozott a Nestlé, az Unilever, a Procter & Gamble és a Pepsi, valamint huszonegy másik világcég, a fogyasztási cikkek legnagyobb forgalmazói. A cél az, hogy a boltban megvett vagy online rendelt termékek csomagolása visszakerüljön a gyártókhoz, akik újra felhasználják.
A vállalatok úgy érveltek, hogy ha kiüríti a szemetesüket az állam, azzal sérül a tulajdonhoz való joguk. Ám az alkotmánybíróság a lobbik helyett a rászorulóknak kedvező ítéletet hozott.
„Mit csinálsz, ha évente 30 000 számítógépes eszközt kell kidobnod, pedig 92%-uk még mindig működőképes?” Ez volt az a kérdés, amit a katalán kormánynak 2014-ben meg kellett oldania. A válasz erre a kérdésre egy innovatív rendszert eredményezett, amely jelenleg 10 városban és 8 országban működik: eReuse.org.
Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Amióta a ’60-as években megkezdődött a műanyagtárgyak tömegtermelése, civilizációnk műanyaghulladékának 90,5 százalékát sosem dolgozzák fel. Ez mind begyűjtésre vár. A holnap Bill Gates vagy Warren Buffettje lehet az, aki létrehozza és felfuttatja a körforgásos a hulladék-újrahasznosítás multinacionális cégeit. Szó szerint kincseken ülünk.