Újrahasználat

A kormány négy éves környezetvédelmi teljesítménye

Mellékletünkben igyekeztünk értékelni a mögöttünk álló kormányzati ciklust környezetvédelmi szempontból. Társadalmi szervezetként nem óhajtunk beszállni a(z egyébként rendkívül lehangoló) választási csatába, de igenis részt kívánunk venni a szakmai (környezet!)politizálásban. Egyetlen célunk volt: akárki is lesz a környezetvédelem intézményes gazdája, szakmailag felkészült, elhivatott és a kormányon belül erõs legyen. Több területre nem térünk ki ebben a mellékletben. Talán a legjobban a környezetegészségügy hiányzik, de a hulladékos rész is rövid, hiszen a KukaBúvár ezzel bõven foglalkozott eddig is. Mivel nem érezzük magunkat hivatottnak arra, hogy a hulladékos részen kívül másról is véleményt mondjunk, felkértünk más zöld szervezeteket, hogy értékeljék saját szakterületüket. Az alábbi összeállítás is bizonyítja, hogy a zöld szervezetek habitusban, temperamentumban igencsak sokfélék, és ez így jó. Ezért aztán nem nagyon igyekeztünk, hogy mellékletünk egységes stílusú legyen. -- szerk.

A termékdíj rendszerrõl

Az EU-val való hosszas alkudozás eredményeként most 2005-ig kaptunk haladékot a csomagolási hulladékok 50%-os hasznosítására, ami legalább 11 milliárd Ft-tal terheli meg a költségvetést (az országos gyûjtési rendszer kiépítése, mûködtetése ennek legalább háromszorosába kerül). Az országot ért erkölcsi és anyagi veszteség nagy részben elkerülhetõ lett volna, ha a szakmai fõhatóság kellõ szakértelemmel és bátorsággal felvállalta volna a csomagolóipari lobby elleni küzdelmet, a környezetvédelem érdekeinek képviseletét.

Betétdíjas szabályozás kellene

A hulladékgazdálkodásról szóló törvényben felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a letéti díj, a betétdíj, a visszavételi és visszaadási lehetõségek alkalmazását. A jelenleg meglévõ szakminisztériumi koncepció több sebbõl vérzik: összekeveri a letéti díj, a visszavásárlási díj és a betétdíj fogalmát; nem ismeri fel, hogy a betétdíj nem a szelektív gyûjtés, hanem a hulladék keletkezésének megelõzésére szolgáló alapvetõ eszköz, mely elsõdlegesen az újrahasználatot kívánja bõvíteni. Tehát a betétdíj célja nem a visszagyûjtés ösztönzése, hanem a kibocsátó tulajdonát képezõ eszköz visszajuttatása a kibocsátóhoz. Pénzügyi biztosíték arra az esetre, ha az átvevõ az eszközt véglegesen eltulajdonítaná.

Térségi hulladékgazdálkodás

A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. pályázatot írt ki a régió fejlesztési programjainak kidolgozására, ezen belül "Hulladékgazdálkodási pilot-program kidolgozása" c. pályázati programra. Erre adta be közös pályázatát a GATE Zöld Klub, a gödöllõi egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, valamint a CERES HG Bt. A közel háromszáz oldalas, három részes tanulmány összefoglalása néhány oldalon lehetetlen, csak a munka vázlatos ismertetésére törekedhetünk.

Többutas csomagolóanyagok Németországban

Úgy tûnik, hogy végül kompromisszumos megegyezéssel zárul a német kormány és az EU-Bizottság 1995 óta tartó vitája. A nézeteltérés oka a német csomagolóanyagrendelet azon kitétele, amely az elõírt többutas arány nem teljesítését kötelezõ betétdíj bevezetésével szankcionálja. Ez a fenyegetettség - állítólag - nem egyeztethetõ össze a hatályos EU-normákkal (mondják, jogellenesen akadályozza a külföldi áruk német piacra való szabad bejutását).

Program a hulladékmennyiség csökkentéséért

Az Egyesült Királyságban az 1990-es évek közepén indították el az „Envirowise” nevû programot. A program célja, hogy segítse a vállalatokat környezetvédelemi teljesítményük javításában. Ötleteket adnak például ahhoz is, hogy hogyan tudnak pénzt megtakarítani a náluk keletkezõ hulladékmennyiség csökkentésével. A programot a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, illetve a Környezetvédelemi és Közlekedési Minisztérium közösen finanszírozza.

Oldalak