Újrahasználat

Van itt egy kis bibi. Persze vannak ennél jóval nagyobbak is  a bálnákat például még mindig vadásszák  de azért talán jó, ha erről is beszélünk egy kicsit. Vagy legalább elgondolkodunk azon, van-e némi fogalmunk róla Mármint a fogalmakról. Mert hát a helyzet az, hogy hulladékos fronton pillanatnyilag némi zűrzavar uralkodik a különféle kifejezések között. Hol szemét, hol hulladék, aztán van újrafeldolgozás, újrahasználat meg újrahasznosítás de elvétve akad egy-egy házilag összetákolt újrafelhasznosítás is. Fából vaskarika. Manapság egyre több szinten egyre többet beszélünk a környezetvédelemről  sőt, időnként már teszünk is érte   de néha úgy tűnik, nem találjuk azokat a szavakat, melyek az adott pillanatban, az adott témával kapcsolatos gondolataink kifejezésére leginkább alkalmasak lennének. S mi több, a szóban forgó jelenség ugyanúgy megfigyelhető mind hétköznapi társalgások, mind szakmai berkeken belül folyó eszmefuttatások esetében.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízta a Capital Research Piac- és Közvéleménykutató Intézetet a magyar lakosság visszaváltható csomagolásokhoz kapcsolódó szokásainak, a betétdíjas rendszer megítélésének vizsgálatával.

A közhiedelemmel ellentétben a többutas visszatérő csomagolás nemcsak hogy nem kedvezőbb, hanem a környezetet jobban terheli, mint az egyutas.  állítja az ÉFOSZ. Ez nem igaz: a többutas csomagolás  mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból kedvezőbb.

A HuMuSz támogatja a környezetvédelmi tárca termékdíjtörvény módosító tervezetét és a betétdíjas kormányrendelet tervezetét, amely sok szempontból követendő példa lehet az EU tagországaiban is. Úgy gondoljuk, hogy a tervezett módosítások kedvező hatással lehetnek a hazai termelésre és foglalkoztatottságra.

A csomagolóipar pénzt, fáradságot nem kímélő elszánt rohamot indított a környezetvédelmi minisztérium tervezett betétdíjas szabályozása ellen. Fizetett hirdetésekben tiltakozik, mozgósítja politikai lobbistáit, sajtókapcsolatait és élelmiszeripari szövetségeseit. Meglebegtetik a multinacionális tőke kivonását, ellátási zavarokkal, élelmiszerhigiéniai problémákkal riogatnak.

Tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT), amely alapján 9 hónapon belül regionális terveket kellett készíteni a kijelölt környezetvédelmi felügyelőségeknek. Alaposan elemeztük a terveket és összehasonlítottuk az OHT-val. Nagyon negatív kép alakult ki bennünk, ilyen formában nem javasoljuk a tervek miniszteri rendeletként való megjelenését, inkább vállalja fel az állam a néhány hónapos késedelmet a rendelet megalkotásában, de a terv legyen megalapozott és korrekt.

Németországban januártól betétdíjas lett minden eldobó üveg, a műanyag palack, valamint az italos aludoboz (a fehérbádog is). A betétdíj nagysága a csomagolás nagyságához igazodik: 1,5 liter alatt 0,25 Cent, afelett 0,50 Cent. Egy pontosítás: a betétdíj csak a sörök, az ásványvizek és a szénsavas üdítők csomagolására vonatkozik (a borra és az ivólevekre egyelőre nem).

Idén márciusban jelent meg a fenti címet viselő kiadvány. A füzet számos neves hazai szervezet közös munkája. Szerzői arra keresik a választ, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás mit jelent a fenntarthatóság szempontjából, milyen hatással lehet a demokratikus jogokra, a jólétre és a környezetre.

A félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy most nem a tetralottó akció nyerteseinek stockholmi suhanása követezik (ld. előző KukaBúvár), hanem az összegyűjtött italoskarton (ahogy a gyártó nevezi) avagy a kombinált italosdoboz (ahogy mi emlegetjük) útját követhetjük nyomon egészen Dürenig.