Szelektív gyűjtés

Nemrég megvolt a százmilliomodik visszaváltás a MOHU REpont-automatáiban – a DRS-rendszer indulása utáni döccenőket sokan a saját bőrükön tapasztalhatták az utóbbi két hónapban, de a cég úgy értékeli, lassan túljutnak a gyerekbetegségek időszakán. „Mostanra 5 millió visszaváltás történik naponta, ami hatalmas eredmény ilyen rövid idő alatt” – mondta a Telexnek Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, akivel a visszaváltásról, visszagyűjtésről és a hulladékkoncesszor pénzügyi számairól is beszélgettünk.

A nyár egyik, ha nem a legkedveltebb desztinációi a tengerpartok. Az év ezen időszakában kikapcsolódásra vágyó turisták milliói lepik el a szebbnél szebb partokat a világ minden táján. Azonban a turizmus és annak hozadékai negatívan hatnak a környezetünkre, rombolva a tengerpartok ökoszisztémáját. E cikkben szeretnénk útmutatást és tippeket adni a környezetbarát strandoláshoz, amelyek figyelembevételével hozzájárulhatunk a part menti övezetek megóvásához, hogy a jövő nemzedékei is élvezhessék a tengerpartok nyújtotta kikapcsolódást.

Az egyszer használatos műanyagok világszerte egyre nagyobb problémát jelentenek. Ezek a termékek, amelyek rövid élettartamuk után a szemétben végzik, jelentős környezeti károkat okoznak. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hol termelik a legtöbb műanyaghulladékot, és miért fontos, hogy foglalkozzunk a kérdéssel.

Az italcsomagolások kötelező visszaváltásának magyarországi rendszere gyakorlatilag a bevezetés pillanatában megbukott. A vesztesek között van az összes fogyasztó és a környezet is, ez azonban aligha akadályozza meg az Orbán-kabinetet az elvetélt kísérlet folytatásában.

Kicsit több mint egy éve, 2023 júliusában indult el a Mol leányvállalataként jegyzett MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.) hulladékgyűjtési rendszere. A vállalat szerint az első év egy próbaidőszak volt, de még mindig úgy tűnik, hogy van mit tanulnia a Molnak az iparágról.

Kollégáinkat és az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokat arra kértük, osszák meg velünk tapasztalataikat a kötelező visszaváltási rendszer eddigi működéséről. Vegyes a kép – vásárlóként kellemes és kifejezetten taszító tapasztalatokról is beszámoltak a 24.hu munkatársai. A láncok pedig elárulták, hogy a visszaváltási rendszernek milyen hiányosságai vannak még, amelyeket kezelniük kell.

Jelentős felháborodást váltott ki az ágazatban dolgozó vállalatok részéről a Mol 35 évre szóló hulladékkoncessziós megbízatása, amely nem indult könnyen tavaly július 1-jén: többszöri törvénymódosításra volt szükség, mert a Mol leányvállalata, a MOHU képtelen volt a szerződésnek megfelelően elindítani tevékenységét, a megfelelő engedélyt beszerezni. A kezdés után hónapokig akadozott a vállalati hulladékszállítás és -feldolgozás.

A Queens Park Rangers volt az első angol profi klub, amely 1981-ben, szintetikus pályát épített a Loftus Road-on. Az új pálya beton alappal készült, a tetején nejlonszőnyeg-szerű szövetréteggel és homokkal. Remekül pattogott rajta a labda, az időjárásálló felület pedig bírta a terhelést – csak éppen a játékosok sérüléseket és horzsolásokat szenvedtek tőle. A QPR pályáját később elbontották, miután az Angol Labdarúgó Szövetség 1988-ban betiltotta a műanyag pályákat a sérülések és a nem megfelelő játszhatóság miatt.

Több mint ötmilliárd forintos nyereséget könyvelt el a MOHU MOL már a hulladékkoncesszió első fél évében. A milliárdos profit mellett kompenzációt is kért a magyar államtól; hogy mire hivatkozva, az titok. A Transparency International eközben bejelentést tett a hatóságoknál, mert nem a közbeszerzési pályázat szerint működik a hazai koncessziós rendszer.