Szelektív gyűjtés

A Debreciner is beszámolt arról, hogy október 7-én „köz nélküli” közmeghallgatást tartottak a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításáról. Az érintett lakosok csak online, írásos formában tehettek észrevételeket és kérdezhettek a beruházással kapcsolatban. Ahogy azt részletesen ismertettük, a módosítás során 49,2-ről 59,6 gigawattórára, tehát 21 százalékkal növelik az üzem gyártókapacitását.

Németország a hulladékok újrahasznosítás terén vezető szerepet tölt be. Az új uniós csomagolási rendelet (PPWR) azonban jelentősen növeli a vállalatokra és a fogyasztókra vonatkozó követelményeket. 2030-ra az összes műanyag csomagolás legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. Ezen ambiciózus körforgásos gazdasági célok eléréséhez technológiai innovációkra, valamint egyszerű, megbízható, mindennapi használatra szánt információkra van szükség.

Immár naponta 10-11 millió palackot, üveget és dobozt váltunk vissza a MOHU REpont rendszerének köszönhetően. Ezeknek a hulladéka megfelelő helyre kerül, újra lesz hasznosítva, vagyis évi csaknem 3 milliárd palack hulladékától mentjük meg a környezetet. Korábban ennek jelentős része a kukában, rosszabb esetben az árokparton végezte.

A 2025-ben bevezetett visszaváltási rendszer Ausztria egyik legnagyobb körforgásos gazdasági projektje. Tíz hónappal a bevezetése után átlépték az egymilliárd visszaváltott doboz és palackszámot. A fogyasztók mintegy 75 százaléka támogatja az új betéti rendszert.

A globális környezetvédelem egyik legégetőbb problémája a rohamosan növekvő műanyaghulladék mennyisége. Az egyszer használatos termékek elterjedése napjainkban olyan méreteket öltött, hogy a hagyományos újrahasznosítási módszerek már nem képesek lépést tartani vele (sok esetben a feldolgozási arány nem éri el a 10%-ot sem). Egy ígéretes felfedezés azonban új utat nyithat a globális műanyaghulladék kezelésében: a Northwestern Egyetem kutatói egy nikkelalapú, fém katalizátort fejlesztettek ki, amely gyökeresen átalakíthatja a műanyagok újrahasznosítását. Az új módszer egyszerűbb működésű, könnyebben alkalmazható ipari környezetben, és gazdasági szempontból is életképesebb megoldást jelenthet, mint a korábbi technológiák.

A fenntarthatóság egyre fontosabb szempont a vállalatok működésében – de nem mindenki vállalja fel nyíltan a zöld törekvéseit. Az utóbbi években megjelent egy új, negatív trend: a greenhushing, vagyis a „zöld elhallgatás”. Ez azt jelenti, hogy a cégek szándékosan visszafogják, sőt néha teljesen elhallgatják a környezetvédelmi erőfeszítéseikkel kapcsolatos kommunikációt. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnhet, valójában egy negatív fenntarthatósági trendről van szó, hiszen így a cégek nemcsak a fogyasztóktól, hanem egymástól is elrejtik a jó példákat és a tanulási lehetőségeket.

Az Élelmiszer-pazarlás Elleni Küzdelem Nemzetközi Napja (szeptember 29.) ráirányítja a figyelmet egy különös paradoxonra, amely a modern társadalmakat jellemzi. Miközben a világ számos pontján emberek milliói éheznek, elképzelhetetlen mennyiségű megtermelt élelmiszer végzi a szemétben. Ez a probléma etikai szempontból is aggályos, emellett jelentős környezeti és gazdasági terheket is ró a világra. Ahhoz tehát, hogy valóban fenntartható jövőt építsünk, meg kell oldanunk az élelmiszer-pazarlás kérdését.

Ausztria első gipszből-gipsz újrahasznosító üzeme Stockerau városában található. A PORR építőipari vállalat, a szárazépítési szakértő Saint-Go­bain és a hulladékkezelési és újrahasznosítási szakértő Sau­ber­ma­cher által épített üzem éves kapacitása 60 000 tonna, és új mércét állít fel a körforgásos gazdaságban.  A megnyitóra októberben került sor.

Sokan tapasztalják, hogy a gondosan elterített mulcs pár hónap alatt mintha elpárologna a kertből. Elsőre úgy tűnhet, kárba veszett a befektetett munka és anyag, valójában viszont épp ez az egyik legjobb jel, amit a talajunk adhat. A mulcs ugyanis nem „eltűnik” – hanem életre kel, és csendben dolgozni kezd a növényeinkért, írja az Agrofórum.