A fogyasztói döntések motivációinak kutatása manapság külön szakma. Nem ebbe akarunk beleavatkozni, hanem a vásárlók egyik jelentős (ám de kiszolgáltatott) csoportjának helyzetét, esélyeit vizsgáljuk. Arra keresünk választ, miért van az, hogy manapság a környezetvédelem leginkább ott végződik, ahol a fogyasztás kezdődik.
Hallottak(tok)-e már a csodálatos Fornettiről (bizony már az üveghegyeken túl is ismerik csodatévő erejét, mesés ízeit)? Ha nem, hát nem vagyok rest, ide másolom miből is kotyvasztják a mesebeli (nagyon is valóságos) gyártó boszorkánykonyhájában.
Furcsán érezhette magát, aki a Marcibányi téri Biopiachoz szokott vagy netán valamelyik ökofalu hangulatát keresni jött a Közgázra. Az aula telis tele volt világcégek kozmetikai kínálatával. Szerencsére szakértő ismerősöm kísért, így megnyugodva hittem a szememnek, mert ő is csak azt mondta: ezek a pavilonok nem az igazi táplálékról vagy a valódi bőrápolásról, tisztaságról szólnak.
2003. októberében zajlott a világ fogyasztóvédő szervezeteinek háromévenként megrendezett kongresszusa a ?Fogyasztóvédelem jövője? címmel Portugáliában. A kongresszus rendszerint ajánlásokat fogalmaz meg a fogyasztóvédelemben érintett civil szervezetek, hatóságok és kormányok számára.
A 2002-es évre mindig is mint a vállalati bűntettek évére fogunk emlékezni, arra az évre, amikor még George Bush amerikai elnök is magáévá tette a Vállalati Felelősségvállalás fogalmát. Miközben a Bush által vezetett Fehér Ház vállalati felelősségvállalás portálját a Fehér Ház egyik weboldalának kevéssé lelkesítő tartalmára mutató egyszerű linkké fokozták le, továbbra is folytatódik a vállalatok pénzügyi és könyvelési botrányainak sorozata. Persze ezt a témát a háború könnyedén lesöpörte az újságok címoldaláról. A Multinational Monitor Az Év 10 Legrosszabb Vállalata listáját tehát könnyen feltölthettük volna azzal a tucat céggel, amelyek pénzügyi botrányokba keveredtek. De nem így döntöttünk.