Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a
hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a
vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a
megoldás kezd felsejleni.
Akár 1 millió adag készétel is megmarad naponta a magyarországi éttermekben, közkonyhákon, rendezvényeken. A Kossuth Rádió pénteki Trend idők műsorában Cseh Balázzsal, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnökével készült interjú a készétel-mentésről.
2016 januárjától Amerika fővárosában az éttermek és kávézók nem használhatnak biológiai úton le nem bomló csomagolóanyagokat, 2018-tól pedig a vendéglátóegységek kizárólag komposztálható vagy újrahasznosítható dobozokat és poharakat vehetnek igénybe az italok és ételek csomagolására.
Léteznek civil szervezetek, melyek sok információval szolgálnak a mindennapi termékeinkről és arról, hogy a vásárlásunkkal milyen vállalati gyakorlatokat támogatunk – de vajon mennyit használunk ezek közül az információk közül, mikor ott állunk a bolt polcai között?
Már nem szeretnek annyira kukoricából gyártott etanolt, azaz E85-öt tankolni Magyarországon az autósok, mert ugyanannyi rajta a jövedéki adó, mint a benzinen. Mi károsítja kevésbé a környezetet, az etanol vagy a biodízel? A bioüzemanyagokat sok támadás éri – vajon jogosak a vádak? Az Origo cikke erre keresi a választ.
Három részes, néhány perces filmjeiket végignézve választ kaphatsz a feltett kérdésre és tesztelheted, hogy jelenlegi életed mennyire környezetbarát, energiatakarékos vagy energiapazarló. A www.energiafuggok.hu oldal rövidfilmjei szórakoztatnak és elgondolkodtatnak. Ha érdekel környezeted és bolygónk védelme, valamint kész vagy a változásra, akkor látogass el az oldalra!
Kilencven általános iskola szállt versenybe idén a Magyar Cetelem Bank Zöldsuli pályázatán, közülük tizenkét intézmény nyert összesen 6 millió forintot, hogy szebbé varázsolhassák a gyerekek környezetét. A díjazottak feléről online szavazás, másik feléről pedig szakmai zsűri döntött.
Fiatalság, öröm, felfrissülés, boldogság, kiegyensúlyozottság. Ezeket ígéri a legtöbb ásványvízmárka reklámszlogenjében. A számok az emberi naivitásról és lustaságról árulkodnak: globálisan 22.000 milliárd forintot költünk palackozott vízre évente. Úgy tűnik, a palackozott víz lett az évszázad marketingfogása, úgyhogy joggal teszi fel a kérdést Dr. Phil Hammond a Telegraph oldalán: valóban felhagytunk a racionális gondolkodással?
Elképesztő mennyiségű pénzt költünk világszerte palackozott vízre. Olyan országokban is, ahol a csapvíz minősége esetenként jobb, mint a PET palackos vízé. Valóban ennyire befolyásolnak minket a reklámok?