Minden építkezés vagy lakásfelújítás után marad egy csomó olyan építési anyag, amiről elsőre azt gondolja az ember, hogy muszáj kidobni. Ilyen a törött csempe vagy járólap, régi deszkák, a lábazatburkoláshoz rendelt kőlapok maradéka, pár raklap. Egy kis kreativitással adj új életet ezeknek a kertben. Az újrahasznosítás mellett egyedi arculatot alakíthatsz ki velük, és a végeredmény olyan klassz lehet, hogy sosem fogsz elköltözni.
Ez is egy olyan dolog, amit soha nem fog megérteni az unokánk-dédunokánk, amikor próbál majd megint valami élhető helyet csinálni a tönkretett Földből magának, meg az ő utódainak.
A szelektív hulladékgyűjtés mindaddig jó ötlet, amíg íróasztal mellett elmélkedünk róla. Amint kilép az ember a való világba, máris szembetalálja magát a legfőbb problémával: alapanyagát tekintve hiába szelektív hulladék a papír vagy műanyag ételcsomagolás, ha ételt teszünk bele (vagyis rendeltetésszerűen használjuk), a csomagolóanyag szennyezetté válik, és nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A környékünkön plakátokon figyelmeztetik a lakókat, hogy a pizzásdoboz nem szelektív, mert zsíros, illetve a műanyag tejfölös és más dobozokat csakis tisztára mosva szabad a szelektív kukába dobni. Sokan nem hajlandóak erre, például mert semmiféle anyagi ösztönzést nem kapnak cserébe sem a vízdíjból, sem a kukadíjból.
9 millió tonna műanyag ömlik az óceánba minden évben - ez nagyjából annyi, mintha a Föld összes tengeri és óceáni partszakaszát körbekerítenénk fél méterenként 5 darab, műanyagszeméttel tömött műanyag bevásárlózacskóval.
A Vásárolj Hulladék Nélkül flashmob sikere rámutat arra a fontos tényre, hogy igenis lehet csomagolás mentesen vásárolni, csak kell egy kis ösztönző erő és kellő elszántság. A szervezők ígérete szerint a nyáron sok hasonló rendezvény, esemény várható.
Pizzát, ásványvizet és mirelit termékeket is műanyag nélküli csomagolással igyekeznek megoldani a környezettudatos cégek. Gyapjúból, bambusznádból, alumíniumból és cukornádból készülnek a legújabb alternatívák.
A címben szereplő mondat eredete ugyan bizonytalan, de szinte mindegy is, hogy egy angol milliomoshoz vagy valaki bölcs nagymamájához köthető. A lényeg az, hogy nagyon igaz. Összegyűjtöttük, melyek azok a termékek, amelyeknél a spórolás tulajdonképpen pénzkidobás.
A répák 25-30 %-a – szabálytalan formája miatt – soha nem jut el a boltok polcaira, pedig a valódi érték belül lakozik. Miért jó környezetünknek, a gazdaságnak, ha a szabálytalan gyümölcsöt és zöldséget választjuk? Együtt az éhezésmentes világért!
A műanyag hulladék hamarosan a világ – vagy legalábbis a világtengerek – első számú környezeti problémájává lép elő. A szakértők megoldásokat keresnek.
Társadalmunk számos, egymással összefüggő kihívással néz szembe, a klímaváltozástól a felemelkedőben lévő populizmusig, a növekvő egyenlőtlenségtől a terjedő idegengyűlöletig... és ezeket mindannyian átéljük a hétköznapjainkban is.
