Megelőzés

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét elnevezésű program minden évben november utolsó hetében kerül megrendezésre. A fenntartható jövő érdekében 2009-ben indított kezdeményezésben résztvevő országokban egy teljes héten keresztül lelkes önkéntesek saját ötleteikkel hívják fel a figyelmet a tudatos hulladékgazdálkodásra, a hulladék keletkezésének megelőzésére, a termékek újrahasználatára, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

Immár negyedik alkalommal indítja el élelmiszerhulladék felmérését a Maradék nélkül program. Ha szeretnéd tudni, hogy a háztartásod mennyi élelmiszert pazarol, és ebből mennyi lenne megmenthető, vagy ha csak szeretnéd segíteni a Nébih munkáját ajándékokért cserébe, lehetőséged van Neked is részt venni a mérésben.

Hatásos megoldás lehet az élelmiszer-pazarlás ellen, ha nem ragaszkodunk annyira az élelmiszerek csomagolásán található lejárati dátumhoz, mert míg a „Fogyasztható” megjelölés a gyorsan romló hús- és tejtermékek esetében teljesen rendben van, a „Minőségét megőrzi” jelölésnek viszont semmi köze az élelmiszer-biztonsághoz.

A laza ellenőrzés és végrehajtás komoly jogi kockázatokat jelent (Isztambul) – Törökországban a műanyagok újrahasznosítása sok ember egészségét károsítja, és mindenki számára károsítja a környezetet – áll a Human Rights Watch szeptember 21-én közzétett jelentésében.

Az emberiség által termelt hulladékok egyre nagyobb szerepet fognak játszani környezetünk és életvitelünk fenntarthatóságában. Én még jól emlékszem, amikor a 2010-es év vége felé arról zengtek a híradások, hogy Nápoly kerületeiben közel 3 hete gyűlik a szemét. A hulladéklerakók is végesek, és a Föld ahol élünk erőforrásokban szintén véges, így érdemes elgondolkodni azon, mit is kezdhetnénk a keletkező hulladékkal, azon felül, hogy mi magunk is minden tőlünk telhetőt megteszünk a hulladékok minimalizálásáért. Most a Qubit cikke jóvoltából megismerhetjük a hulladék egy igazán hasznos felhasználási lehetőségét.

Kevés olyan szórakozni járó ember van Budapesten, akinek még sincs odahaza legalább egy-két újratölthető pohara – újrapohara –, vagy azért cserébe kapott műanyag zsetonja egymástól teljesen független szolgáltatóktól. Aztán ahogyan az egymással nem csereszabatos poharak toronnyá nőttek a konyhapulton, úgy lett sokaknak elegük az egészből.

Kutatók szerint a csomagolásban és más mindennapi termékekben található vegyi anyagok fokozhatják a zsírszövetek termelődését.

Az Európai Parlament nagy többséggel (602 igen, szemben a mindössze 13 nem szavazattal) megszavazta, hogy 2024-től egységes töltőportot vezetnek be az Európai Unió területén, vagyis az EU-ban eladott mobiltelefonok, tabletek, e-könyv-olvasók, fülhallgatók és fényképezőgépek mindegyikének ugyanolyan csatlakozóval kell rendelkeznie.

A magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik. Ez nagyjából 45 000 forint egy főre jutó veszteség éves szinten. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.