A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya – állapították meg szakemberek, akik a világon elsőként gyűjtöttek és elemeztek adatokat az óceánok eddig felderítetlen régióinak egy részéből.
2017 legszomorúbb természetfotója egy tengeri csikóhalról készült, amely egy fültisztító pálcikába kapaszkodik. Ez lehetett az utolsó lökés ahhoz a rendelethez, amellyel az Egyesült Királyságban első országként Skócia betiltja a műanyag pálcikás fültisztítókat. Becslések szerint ezzel az egy döntéssel 50 százalékkal csökkenhet a skót háztartásokból tengerbe jutó hulladék mennyisége.
Egy kisebb csodával felér, hogy egyáltalán vannak még korallok a világ óceánjaiban. Nem elég, hogy falánk tengeri csillagok és gazdálkodók vegyszerei pusztítják őket, ráadásul a globális klímaváltozás miatt egyre savasabb és oxigénben szegényebb vízben kell túlélniük, most a tudósok még két halálos ellenségüket azonosították.
El kell ismernünk, hogy a műanyag mindenhol körülvesz minket: akár a tengerparton, akár az utcánkban sétálunk, akár az országúton megállunk. Vitathatatlan, hogy a műanyag sok tekintetben hasznos társadalmunk és gazdaságunk számára. De túlságosan nagy az a mennyiség, amelyet mindössze egyszer használunk, utána pedig eldobunk. Ha tiszta strandokat, tiszta óceánokat és tiszta utcákat akarunk látni, ezen változtatnunk kell.
Majdnem mindegyik ország aláírta azt az ENSZ-határozatot, amely az óceánokban és tengerekben lévő műanyaghulladék jelentős csökkentésére tesz ígéretet, az ENSZ Környezetvédelmi Ügynökségének (UNEP) Nairobiban folyó miniszteri tanácskozásán elfogadott dokumentum a résztvevők reményei szerint megnyithatja az utat egy kötelező érvényű nemzetközi szerződés előtt.
Irdatlan méretűre pörgött fel a plasztiktermelés. Globálisan több műanyagot gyártottunk az elmúlt évtizedben, mint az elmúlt egy évszázadban összesen. Mi a megoldás? Banális a válasz: a visszagyűjtés és újrahasznosítás. Ha szemétként kikerül az óceánokba, szinte lehetetlen maradéktalanul begyűjteni. A Piac és Profit cikkét olvashatjátok.
A Henkel együttműködésre lépett a Plastic Bank társadalmi vállalkozással, amelynek célja az óceán műanyagszennyezésének megállítása és lehetőségek nyújtása a szegénységben élők számára. Haitiben új műanyaggyűjtő központok épülnek, ahol a közösségeknek lehetőségük lesz arra, hogy pénzt keressenek vagy szolgáltatásokat vegyenek igénybe a műanyag hulladékok helyi környezetből történő eltávolításával – mielőtt azok bekerülnének a folyóvizekbe és az óceánokba. A Henkel az első globális, gyorsan fejlődő, fogyasztási cikkeket gyártó nagyvállalat, amely partnerségre lép a Plastic Bankkal, törekedve arra, hogy a jövőben az összegyűjtött műanyaghulladékot saját csomagolóanyagaihoz használja. A dontwasteit.hu cikkét olvashatjátok.
Tisztán látszik, hogy műanyagba fullasztjuk a tengereket. Az adatok megdöbbentőek és magáért beszélnek: minden percben egy szemeteskocsinyi műanyaghulladékot dobunk az óceánba, amelynek lebomlási ideje legkevesebb ezer év. Becslések szerint 700 vadon élő állatfaj szervezetébe kerül nap mint nap műanyag, amely 2050-re a tengeri madarak 99 százalékában megtalálható lesz.
A festékek, festékmaradványok veszélyes hulladéknak minősülnek, a hulladékudvarokban viszont lakóingatlanonként 5 kg-nál többet nem lehet belőlük leadni. És a rendszer szigorú. Öt kilónál többet nem hagyhatunk az illetékes veszélyeshulladék-gyűjtő cégnél, még pénzért sem. Mi hát a megoldás?
"Planet ERATH: the big plastic discovery" - a BEE Environmental Communication csapata interaktív könyvet tervezett 5-10 éveseknek korunk egyik legnagyobb környezetvédelmi kihívásáról, a műanyagszennyezésről. Ahhoz, hogy a foglalkoztatót minél hamarabb kézbe vehessük, a te segítségedre is szükség van!