Háromszázmillió forint értékű keretszerződést írt alá a MÁV a vasúti területeken létrejött illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében – közölte a vasúttársaság csütörtökön az MTI-vel.
Idén augusztusban 6. alkalommal szálltak vízre lelkes önkéntesek, hogy a Felső-Tiszát megtisztítsák a főként Ukrajnából és Romániából érkező hulladéktól. Minden eddigi rekordot megdöntve, 8 nap alatt több mint 10 tonnányi PET-palacktól, műanyag flakontól, üvegtől és egyéb háztartási hulladéktól mentesítették a folyót.
A vizsgálatok éppen csak elkezdődtek, de a szakértő szerint az állati hullák „elvermelése” a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését súrolják, ami miatt több év börtönt is kaphat a felelős.
Facebook-posztban számol be Gémesi György, Gödöllő polgármestere, hogy a napokban tetten ért olyanokat, akik illegálisan rakták le a szemetüket.
Napok óta áll egy nagy rakás kirakott hulladék a fővárosi Mester utcában, a járda felét is elfoglalja. A lakók szerint ők szóltak a hatóságoknak, de az FKF azt mondja, tőlük senki nem rendelte meg a szemét elszállítását.
Egy felmérés szerint Kína, Indonézia, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Vietnam annyi műanyag szemetet termel, mint a világ összes többi országa együttvéve (mondjuk ez abban az értelemben nem olyan elképesztő nagy aránytalanság, hogy ezekben az országokban összesen ~2 milliárd ember él, az emberiség negyede.)
Nem csak azért hasznosak az utak melletti szemétszedő akciók, mert szebb lesz tőle a környezetünk.
A súlyosan veszélyeztetett atlanti fattyúteknős (Lepidochelys kempii) egyik példányának halála irányította rá a figyelmet ismét a tengeri szemét problémájára.
A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.