Hulladéklerakás

A növényvédõszerek maradékainak és csomagolóanyagainak ártalmatlanítása sok fejtörést okoz manapság, ugyanis maguk a növényvédõszerek csaknem mindig mérgezõk és/vagy tûzveszélyesek, s így kezelendõ még a kiürített csomagolásuk is. Ma Magyarországon nincs olyan szervezet, aki akár csak megközelítõ pontossággal nyilvántartaná, hogy hány tonna (liter, hordó, zsák, stb.) lejárt szavatosságú növényvédõszer és csomagolóanyag hever felszámolt vagy még mûködõ gazdaságok elhagyott raktáraiban.

Németországban 1991-ben lépett hatályba a csomagolási rendelet -- és azzal együtt kezdte meg karrierjét a Zöld Pont (Der Grüne Punkt) és rendszergazdája, a DSD. Más. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy 1994. õszén háromszázkilencvenhét tonna bajor mûanyaghulladék a gyõri szeméttelepen talált végsõ nyugvóhelyet.

Megközelítõleg 10000 tonna veszélyes hulladékot helyezett el a Magyarországon egyedülálló, I. és II. osztályú veszélyes hulladékok kezelésére és tárolására kialakított aszód-galgamácsai lerakójában a Pyrus-Rumpold Rt. A galgamácsai önkormányzat jegyzõje, mint I. fokú építési hatóság idén februárban visszavonta a lerakótelep II. számú medencesorára 1999. novemberében kiadott használatbavételi engedélyt, de a cég a tevékenységet azután is folytatta. A szabálysértés tényét Fóris Sándor, a Pyrus Rt. elnök-igazgatója nyilatkozatában elismerte. Mi is utánajártunk a dolognak, tapasztalataink az alábbiak.

1976 óta üzemel a püspökszilágyi Rádioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló telep, a Fõvárosi ÁNTSz felügyelete alatt. Azóta folyamatosan végzik a környezet, a radioaktivitás ellenõrzését. Évenként a laboratórium kb. 2000 db mintát vizsgál meg, amely növényi-, állati mintákat, valamint víz-, talaj-, illetve levegõmintákat jelent. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a minták radioaktivitási szintje nem emelkedett az elmúlt húsz év során az eredeti nullszinthez képest. Tehát a telephely tevékenységébõl radioaktív anyag kijutása nem történt. Dr. Kasza János válaszol a KukaBúvár kérdéseire.

Egy veszélyes hulladékot kezelõ cégnél dolgozó környezetvédõ szemével...

Székesfehérvár és térségének hulladékpiaca január 1-tõl alaposan átrendezõdött, mivel az önkormányzat az addig 23 településen szolgáltató Székesfehérvári Kommunális Rt. (Székom) helyett 10 évre a Depónia Kft-t bízta meg a hulladék begyûjtésével és ártalmatlanításával. Ezt a HVG-bõl tudtuk meg (2002. szeptember), és mivel érdekeltek minket a további részletek, levelet írtunk a két cégnek, amelyben számos kérdést tettünk fel. Legnagyobb meglepetésünkre mindkét cég nevében(!) Maráczy Endre, a Terszol Szövetkezet frontembere válaszolt. Röviden és barátságtalanul elmondta, hogy a két cég azonos tulajdonosi körbe tartozik, nincs semmiféle probléma, mindkét cég prosperál, levelünk okafogyott, fáziskésésben vagyunk, a továbbiak pedig üzleti titkot képeznek. Ettõl még izgalmasabb lett az ügy, és mostanra egy szép, kerek vadkapitalista történet látszik kirajzolódni, ami azt bizonyítja, hogy még mindig elég labilis a hulladékpiac, ill. hogy politikai hátszéllel bármi lehetséges.