A jelenlegi szelektív gyûjtés és feldolgozás rendszere nem hatékony és nem kielégítõ, és ezen az ipar által javasolt fejlesztés nem fog érdemben változtatni. A nyilvánosságra hozott adatok nem megalapozottak, és arról sem vagyunk meggyõzõdve, hogy valóban teljesült-e eddig az ország hasznosítási kötelezettsége. A jelenlegi helyzet sem környezetvédelmi, sem hulladékgazdálkodási, sem fogyasztóvédelmi szempontból nem kielégítõ, ezért a civil környezetvédõk munkacsoportja alapvetõen egyetért a kötelezõ betétdíj bevezetésével. Természetesen belátjuk, hogy rengeteg tisztázandó és komoly vizsgálatokkal alátámasztandó kérdés van a betétdíjjal kapcsolatban, ezért a bevezetését nem szabad elkapkodni, az egyeztetéseket folytatni kell.
Ezt kérdeztük olvasóinktól. A legrövidebb idõ alatt (56 nap) a legtöbb szavazat (590) jött be a honlap története során. Érdekes volt, khm, hogy sokáig erõsen többségben voltak a 3/4-es szavazók, aztán egy nap alatt sok-sok szavazat jött a 1/4-esek táborából. Most már elárulhatjuk: a miskolci egyetem tanulmánya szerint tömegben 25%, térfogatban 50% fölött van a csomagolások aránya az átlagos magyar háztartás szemetében. Vajon hogy csinálják a 1/4-es kattintgatók? Tanuljuk el tõlük! És ha valakinek érdeke, hogy kevésnek tûnjön a csomagolás aránya, ki az, és mi motiválja? Megfejtéseket kérjük a kiadóba. 
Skandináviában az italcsomagolások 85-90%-át visszagyûjtik lakosságtól, de nem úgy, hogy az emberek önkéntesen színes ufókba dobálják a palackokat, hanem visszaviszik a boltba, ahol pénzt kapnak érte. Hallottak már ilyet? Szilágyi László írása
Az ipari lobbisták ismét hihetetlen számokkal álltak elõ. Adataikból az jön ki, hogy Magyarországon 2012-ben sem érjük el az évi 1 millió tonna csomagolás-kibocsátást, pedig nekünk erõs meggyõzõdésünk, hogy már réges-rég túl vagyunk rajta. Nagyon szeretnénk már tudni: mennyi csomagolás keletkezik valójában Magyarországon? Szilágyi László jegyzete.Az Európai Bizottság lezárta azt az eljárást, amelyet az egyutas italcsomagolások (aludobozok, palackok) betétdíjára vonatkozó német szabályozás kapcsán indított. A Bizottság megállapította, hogy a szabályozás jelenleg megfelel az áruk szabad áramlását biztosító követelményeknek, valamint a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról szóló direktíva elõírásainak.
Feldolgozók, környezetvédõk pró és kontra
A hulladék-visszaváltás jelenleg érvényes önkéntes formája nem váltja be a hozzá fûzött reményeket. A hulladékká vált csomagolások és egyéb hulladékok kötelezõ visszavétele ugyanakkor ökológiai, szociális, munkahely-teremtési és köztisztasági szempontból is elõnyös lenne – hangoztatta egy szakmai konferencián Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A zöldeknek tetszik a felvetés, az ipari szereplõk szerint nem ez a megoldás. A témáról Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) elnöke, illetve Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) elnöke mondta el véleményét A Gazdasági Tükörkép Magazinnak.
MEGHÍVÓ: A Deutsche Umwelthilfe nevû környezetvédelmi szervezet munkatársai elõadást tartanak a német betétdíjrendszer tanulságairól. A new Future for Refillables
Policy instruments in Europe for Reuse protection and experiences from Germany
2007. február 15-én, csütörtökön
a HuMuSz Házban (Budapest XI. ker. Saru u. 11.)
Az előadás 11 órakor kezdődik, kb. 20 perc (+ fordítás!) hosszú lesz, utána 30 percen át lehetőség lesz a kérdésekre és válaszokra.
Az előadás angol nyelvű lesz, a HuMuSz munkatársa fog fordítani. Read more about Német zöldek a betétdíjrendszerről! - előadás
2006 decemberében a Környezetvédelmi Minisztérium konferenciát szervezett a betétdíjas rendszerek bevezetésének külföldi tapasztalatairól és hazai lehetõségérõl. A délelõtti elõadásokat honlapunkon Balogh Emese értékeli. A délutáni vitáról Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa számol be. Elemzése végén erre a következtetésre jut: Ha a betétdíjas rendszer bevezetését környezetvédelmi szempontból elõnyösnek tartja a Minisztérium, és a bevezetéshez megteszi a szükséges, a fogyasztók együttmûködõ magatartását lehetõvé tevõ intézkedéseket, a fogyasztókon nem fog múlni a siker. 
2006 decemberében a Környezetvédelmi Minisztérium konferenciát szervezett a betétdíjas rendszerek bevezetésének külföldi tapasztalatairól és hazai lehetõségérõl. Sok civilt nem hívtak meg az eseményre, de nem maradtunk tudósító nélkül. A délelõtti elõadásokról szóló beszámolóját a HuMuSzt képviselõ Balogh Emese így kezdi: Józan ésszel elsõre nehéz volt megérteni, hogy miután a KvVM és elõdei az elmúlt 15 évben hagyták elsorvadni a hazai betétdíjas rendszereket, most miért rendeznek konferenciát a betétdíjas rendszerek kialakításának lehetõségérõl.