A betétdíjon vitatkoznak a borászok

A betétdíjrendszer jövõjét illetõen nem egységes a borászatok véleménye; az ágazat nagy része támogatja a környezetvédelmi tárca terveit, egyes cégek ugyanakkor a zöld szervezetek álláspontja felé hajlanak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008 elsõ felében tervezi a betétdíj-rendszerrel kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályozások véglegesítését, az új szabályok 2010-tõl lépnének hatályba.
A környezetvédelmi tárca, mint eddig mindig, most is meghátrált az ipari-kereskedelmi lobbival szemben: nem lesz kötelezõ betétdíj. (Dióssy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára július 10-én
Ezt kérdeztük olvasóinktól. A legrövidebb idõ alatt (56 nap) a legtöbb szavazat (590) jött be a honlap története során. Érdekes volt, khm, hogy sokáig erõsen többségben voltak a 3/4-es szavazók, aztán egy nap alatt sok-sok szavazat jött a 1/4-esek táborából. Most már elárulhatjuk: a miskolci egyetem tanulmánya szerint tömegben 25%, térfogatban 50% fölött van a csomagolások aránya az átlagos magyar háztartás szemetében. Vajon hogy csinálják a 1/4-es kattintgatók? Tanuljuk el tõlük! És ha valakinek érdeke, hogy kevésnek tûnjön a csomagolás aránya, ki az, és mi motiválja? Megfejtéseket kérjük a kiadóba.
Skandináviában az italcsomagolások 85-90%-át visszagyûjtik lakosságtól, de nem úgy, hogy az emberek önkéntesen színes ufókba dobálják a palackokat, hanem visszaviszik a boltba, ahol pénzt kapnak érte. Hallottak már ilyet? Szilágyi László írása
Az ipari lobbisták ismét hihetetlen számokkal álltak elõ. Adataikból az jön ki, hogy Magyarországon 2012-ben sem érjük el az évi 1 millió tonna csomagolás-kibocsátást, pedig nekünk erõs meggyõzõdésünk, hogy már réges-rég túl vagyunk rajta. Nagyon szeretnénk már tudni: mennyi csomagolás keletkezik valójában Magyarországon? Szilágyi László jegyzete.