Szakpolitika

Hiába a környezetbarát célok és a visszaváltási díj ígérete, az új betétdíjas rendszer bevezetése óta az újratölthető üvegek visszaváltása a legtöbb vásárló számára rémálommá vált. A MOHU által működtetett automaták alig tizede képes fogadni ezeket a palackokat, és még ezek is csak a „saját címkéjű” üvegeket veszik vissza. A szabályozás következtében gyártók és fogyasztók is hátat fordítanak ennek a korábban 98 százalékos hatékonyságú körforgásos megoldásnak, miközben az EU éppen a kötelező újratöltés irányába mozdulna el.

A kínai fast fashion termékek percek alatt megrendelhetők, napok alatt megérkeznek – és évtizedek alatt sem bomlanak le. A Temu és a SHEIN ezzel új valóságot teremtett: ahol a póló olcsóbb, mint egy kávé, de veszélyesebb, mint egy vegyi üzem. Az ultragyors divat korában már nem az a kérdés, mit veszünk fel, hanem az, mit viszünk a testünkbe.

A mai napon 156 civil szervezet intézett közös levelet Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, az EU biztosaihoz és a tagállamok minisztereihez, amelyben az Európai Unió (EU) egész területén az új hulladékégető létesítmények jóváhagyásának és építésének azonnali moratóriumát követelik.

Levélben fordultunk az Energiaügyi Minisztériumhoz az EU új csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendeletének hazai hatályba lépésével kapcsolatban – válaszoltak.

Az augusztus 5. és 14. között zajló genfi ENSZ-tárgyalások, amelyek a műanyagválság lehetséges megoldásáért indultak, újfent zátonyra futottak: 11 nap feszítő reménye után a világ vezetői ismét üres kézzel távoztak. A Globális Műanyagegyezmény, amely a Föld egyik legsúlyosabb környezeti válságára adhatott volna választ, megint a politikai greenwashing áldozatául esett. Összefoglalónk az ENSZ globális műanyagszennyezés megszüntetését célzó genfi tárgyalássorozatáról.

Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?

A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?

Az európai zöld megállapodás – amely kontinensünk válasza lenne a klímaválságra – történelmi válaszúthoz érkezett: az Európai Parlamentben megerősödött radikális jobboldali politikai szereplők eszközként használják a klímavédelmet, veszélybe sodorva a közös zöld célokat. Mi forog kockán, és miért nem engedhetjük meg magunknak a politikai csatározást?

A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.

A Nizzai Nyilatkozat nem csupán egy szokásos politikai gesztus, hanem az eddigi leghatározottabb nemzetközi felhívás egy jogilag kötelező érvényű műanyag-egyezményre. Ha úgy tetszik, egy globális hadüzenet született a műanyagok ellen azzal, hogy több mint 90 ország mondta ki: a műanyagszennyezés nemcsak az óceánokat fojtogatja, hanem a testünket, élelmiszereinket és – végső soron – a jövőnket. A kérdés már nem az, hogy van-e baj, hanem az, hogy merjük-e végre a gyökerénél kezelni a válságot.