Műanyaggal szennyezett ivóvizet iszunk világszerte!

A műanyag mikroszálak átlagos darabszáma egy 0,5 literes amerikai vízmintában 4,8 ; míg európaiban 1,9, de a palackozott vizek is szennyezettek.
A műanyag mikroszálak átlagos darabszáma egy 0,5 literes amerikai vízmintában 4,8 ; míg európaiban 1,9, de a palackozott vizek is szennyezettek.
Mengyán Eszter, a Holyduck blog írója készített ínterjút a PINKPONILO közösségi varroda megálmodóival.
„A szívószálak a műanyag zsákutcái” – mondta Dune Ives a Lonely Whale Alapítvány igazgatója, mely az óceánok és tengerek élővilágának megóvásáért elkötelezetten küzdő szervezet, s akik nemrégiben egy szívószál ellenes kampányba kezdtek, hogy csökkentsék az óceáni műanyag hulladékok termelését.
Fényforrás hulladékok szelektív gyűjtése nem csak azért fontos, mert a veszélyes anyagokat is tartalmazó energiatakarékos égők és lámpák nem kerülhetnek a kukába. Hasznosításukkal nagy mennyiségű újrahasznosítható anyag kerül vissza az ipari körforgásba.
Szeptember 1-től érvénybe lép az egyszer használatos műanyag szatyrok üzleti célú használatát tiltó szabályozás Brüsszelben és a brüsszeli régióban - közölte a La Libre Belgique belga napilap.
Szeptemberben kezdik értékesíteni a világ első vezeték nélküli hűtő kameráját. A fogyasztói élelmiszerhulladék csökkentésére létrehozott Smarter FridgeCam lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrizzék mi van hűtőszekrényükben – bárhol és bármikor – egy telefonos alkalmazáson keresztül.
Hiába vetettek ki adót a környezetszennyező táskákra, így is évi 700 millió fogyott belőle évente. Mostantól egy sem kerül a boltokba.
Életbe lépett Kenyában a világ egyik legszigorúbb nejlonzacskókra vonatkozó szabályozása, ami alapján a zacskók árusítása, gyártása és akár használata is 38 ezer dolláros bírsággal, vagy akár négy év börtönnel büntethető – írja a BBC.
Nincs egyedül, ha nem tudja már hova tenni a szekrényben a rengeteg göncöt: mióta az olcsó kollekciók évszakonként akár 4-5 alkalommal is váltják egymást a fast fashion-láncokban, minden korábbinál több ruhát fogyasztunk a fejlett világban. Csakhogy a divatipar méretével együtt nő az okozott környezeti pusztítás is, mivel nincs olyan olcsó alapanyag és gyártási technológia, ami ne járna durva szén-dioxid-kibocsátással, vízpazarlással és vegyszeres szennyezéssel. Az olcsó ruha pedig hamar kimegy a divatból vagy tönkremegy, így tonnaszám gyűlik a hulladéklerakókban. Az újrahasznosítás és a cellulózalapú textil lehetne a jövő, de nemrég kiderült, hogy a legnagyobb márkák viszkózbeszállítói szétmérgezik a környezetet, a használtruha-piac pedig bajban lesz a szegényebb országok vásárlóerejének növekedésével.