A Munch ételmentő applikációjával már több mint egymillió kidobásra ítélt élelmiszercsomagot mentettek meg Magyarországon, ezzel a felhasználók mintegy egymilliárd forint megtakarítást értek el.
Januártól Magyarországon is szelektíven kell majd gyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot, de hogy mennyire fog beválni az új kukánk, az alapvetően rajtunk fog múlni. Az elmúlt egy hónapban azzal kísérleteztem, hogy mennyire tudom betartani az élelmiszer-pazarlással foglalkozó szakemberek tanácsait, és vajon mennyire fog megtelni a saját jövőbeni szemetesem. Az eredmény igen biztató, 27 ezer forinttal kevesebbet költöttem élelmiszerre, és egyszer sem dobtam megromlott vagy lejárt kaját a szemetesbe, de a zero waste élmény megszeretéséhez ez az idő még kevés volt.
A levegőben lebegő szabálytalan alakzatokba összeálló mikroműanyagszálak elérhetik a sztratoszférát – írja New Scientist a németországi Max Planck Intézet kutatóinak kísérletsorozatára hivatkozva.
Az örök vegyi anyagokként (forever chemicals) hírhedté vált, PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor- és polifluor-alkil anyagok egyre komolyabb közegészségügyi kockázatot jelentenek világszerte.
Egyre nagyobb gondot jelent a környezetünkben szétszóródott műanyag szemét, ami nemcsak a természetre, de az egészségünkre is hatással van. Íme néhány meglepő tény, amely remélhetőleg arra sarkall majd mindenkit, hogy csökkentse a saját maga által termelt és a környezetében található hulladék mennyiségét. Arra is lehetőség van, hogy mindezt egy kiadós testedzéssel és közösségi élménnyel is összekössük: a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán szeptember 15-én a Duna-part egy része fog megtisztulni.
A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.
A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.
A Maros, a Tisza-tó és a Közép-Tisza után az idei szezon utolsó hulladékgyűjtő PET Kupa versenye is véget ért a Bodrogon. Ezúttal 10 csapat szállt vízre, hogy Olaszliszka és a Bodrog torkolata között megtisztítsa a folyót és árterét a felgyülemlett hulladéktól. Habár az esős időjárás nem kedvezett a munkának, a IV. Bodrogi PET Kupa így is rekordot döntött: 11 tonna hulladéktól mentesítették a folyót 3,5 nap alatt. Ezzel a 2023-as versenyszezon lezárult, a gyűjtött hulladék elérte a 30 tonnát. Ez a mennyiség már biztosan nem jut el az alvízi országokig.
Az 5 éve futó „Passzold vissza, Tesó!” kampányban, 2023 tavaszán visszagyűjtött mobiltelefonok mennyisége: 115 gyűjtőponton – 1524 kg! A szervezők elégedettek az eredménnyel köszönik a gyűjtésben résztvevők munkáját!
Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.
