Permakultúra, komposztvécé, kaszálás. Ezek az alapszavak, amelyek azt a huszonhét éves férfit jellemzik, aki inkább fogta magát, és kiköltözött egy tanyára, mert elege volt abból, amit a fővárosban tapasztalt. Az Index stábja egy önfenntartó kisgazdaságban járt.
A Hawaii körüli vizek élővilágára súlyos fenyegetést jelentő és a partokat a beléjük gabalyodott állatok tetemeivel beterítő „szellemhálók” eredetének felkutatásába kezdtek helyi szakemberek.
Az Amerikai Vegyészeti Társaság (ACS) adatai szerint világszerte nagyjából 129 milliárd eldobható védőmaszkot használnak el havonta. Világjárvány és világharc – küzdelem a mindent elborító használt arcmaszkok ellen.
Várhatóan jövő héten véglegesíti a környezetvédelmi minisztérium a PET-palackok visszaváltását szabályozó határozattervezetet. Tánczos Barna miniszter néhány részletet is elárult a jogszabályról.
Konstanca városa az első Romániában, ahol a tömegközlekedés ellenértékét szelektíven gyűjtött hulladékkal lehet kiváltani – írja az Impact.ro. A tengerparti városban indul a “Váltsd meg a jegyed egy PET-palackkal” („Schimbă PET-ul cu biletul”,) kampány, amely keretében a városi tömegközlekedési eszközökön utazók PET-palackokkal vagy alumínium dobozokkal fizethetnek a jegyükért – írja a Transindex.
Magyarországon széles körben elterjedt nézet, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel érdemben tehetünk a klímaváltozás ellen. Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 54 százaléka tartotta magáról, hogy személyesen tesz a klímaváltozás ellen, példaként messze a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést említették. Hasonló következtetés olvasható ki egy Eurobarométer-felmérésből vagy néhány ismert magyar nyilatkozatából is.
Tamási belterületén, a Vasút utcában található egy hulladékfeldolgozó telephely, ahol a feldolgozás sehogy sem akar elindulni, a kamionokkal felhalmozott szeméthegy viszont egyre nő. Lakossági jelzések alapján a katasztrófavédelem vizsgálatot tartott a telephelyen, és megállapította, hogy a helyiek megalapozottan tartanak a tűzveszélytől.
Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik. A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett, míg Budapestnél egy-egy pontminta adataiból az látszik, hogy ötödével emelkedik a szennyezés a város alatti szakaszon. A műanyagokkal együtt olyan egészségre káros adalékanyagok is megjelennek vizeinkben, amelyeknek a veszélyeire az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is felhívta a figyelmet – ezért még inkább aggasztó, hogy jelenleg sem rendszeres mérések, sem ezekre épülő egészségügyi kockázatelemzés nem készül, ahogy nincs szó a szennyezés lehetséges mérsékléséről sem. A vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást - olvasható a Másfélfok cikkében.
A ruhakészítéssel egy időben született a ruhák átalakítása, újragondolása is. Régebben azért volt ez fontos, mert nem tudtunk mindig új ruhadarabot készíttetni vagy venni. Ma pedig elsősorban a környezettudatosság, a fenntarthatóság motivál bennünket. Az országos Reduce, Reuse and Recycle fenntartható divattervező pályázat kapcsán 15 olyan magyar alkotót mutat be Mengyán Eszter legújabb blogbejegyzése.
Tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az érzékeny tengeri ökoszisztémák súlyosan veszélyeztetettek, és emberek milliói számára jelentenek komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat. Évente öt és tizenkét tonna közötti mennyiségű műanyag és 640 ezer tonna halászháló köt ki az óceánokban. Emellett az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a világ óceánjainak kétharmada már túlhalászottnak számít.