Gyökeresen átalakítja a halászatot a műanyag szennyezettség
Lassabban fejlődhetnek és több táplálékra van szükségük azoknak a halaknak, amelyek a melegebb és a műanyagszennyezésnek jobban kitett vizekben élnek – ez pedig komoly halászati problémát okozhat. Műanyagokból pedig nincs hiány a vizekben: csak a Földközi-tengerben évente körülbelül 17 600 tonna műanyag landol: olyan, mintha minden magyar lakásban évente bedobálnának 4,3 kiló szemetet.
Meglepő hatással vannak bizonyos műanyagok a tengeri élővilágra: egy új kutatás szerint lassabban nőnek a halak, ha magasabb hőmérsékletnek és egy, a műanyagokban gyakran előforduló vegyszernek vannak kitéve. A University of Sydney kutatói szerint a műanyagszennyezés és a globális felmelegedés kombinációja aggasztó hatással lehet a tengeri élőlényekre. A tudósok szerint azoknak a halak, amelyek a biszfenol-A-nak, azaz a BPA-nak vannak kitéve több energiára van szükségük ahhoz, hogy magas hőmérsékletű vizekben növekedni tudjanak – írja a brit Guardian.
Lassabban fejlődnek
A biszfenol-A egyébként a műanyaggyártásban gyakran használt vegyület, amiből évente több millió tonnányit állítanak elő világszerte. A biszfenolok megtalálhatók például a DVD-kben és CD-kben, műanyagjátékokban, vizespalackokban és konzervekben is. A BPA hatással van a tengeri állatok anyagcseréjére, növekedésére is, az embereknél pedig szaporodási és fejlődési problémák is összefüggésbe hozhatók ezzel az anyaggal.
A kutatás szerint ez a vegyület csökkentette a halak növekedéséhez szükséges energiamennyiséget 24 fokos vízben, de hátráltatta ezt 30 fokos vízben, holott ezt a hőmérsékletet az állatok valószínűleg egyre gyakrabban tapasztalják meg természetes élőhelyükön a globális felmelegedés miatt. Ez pedig hosszú távon a halászatra is hatással lehet. Ráadásul ahol sok gyártóüzem van, magas a műanyagszennyezés mértéke, ott meglehetősen magas BPA-szintekkel lehet találkozni, a koncentráció négyszer-ötször magasabb lehet mint, amit a kutatásban alkalmaztak.
A szakemberek modellezték a part menti területek esetében a felmelegedés és a műanyagszennyezés kockázatát a jelenlegi halászati intenzitással együtt. Szerintük a Délkelet-Ázsiában, Észak-Amerika déli és Dél-Amerika északi részén lesz a legnagyobb a kockázata annak, hogy a felmelegedés és a szennyezés következtében csökken a halak össztömege. A kutatás során ugyan zebrahalat használtak, de a szakemberek szerint az eredmények hasonlóak lesznek más halfajoknál is, bár ennek megállapításához további kutatásokra lesz szükség. A tanulmány szerzője, Frank Seebacher, a University of Sydney biológiaprofesszora szerint a megállapítás szintén rávilágít a klímaváltozás mérséklésének és műanyaghulladékok csökkentésének szükségességére.
Nagy a baj
A műanyagok egyre több problémát okoznak: az ENSZ adatai szerint évente 300 millió tonna műanyaghulladék keletkezik világszerte, és az 1950-es évek eleje óta előállított 8,3 milliárd tonna műanyagból mintegy 60 százalék a hulladéklerakókba kerül vagy a természetben dobálják el. Az apró, gyakran a nagyobb műanyagok lebomlásából származó mikroműanyagok pedig az óceánokat, a levegőt és az emberi testet is szennyezik.
Hasonlóan eredményre jutott a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) is: az adatok szerint csak a Földközi-tengernél évente körülbelül 17 600 tonna műanyag landol a tengerben, ebből 3760 tonna lebeg, 2800 tonna elsüllyed és a maradék pedig a partra sodródik.
A 17 600 tonnás mennyiség kézzelfoghatóbb, ha Magyarországra vetítjük. Azt jelenti, hogy minden magyar háztartásba évente bedobnának 4,3 kiló műanyagszemetet.
forrás: greenfo, Sarkadi Péter
