Negatív hulladék kibocsátású vízitúrát szervezett április 22-én, a Föld Napján a Békatutaj Szabadidősport Egyesület a Tisza-tavon. A 68 aktivista meglehetősen tisztának találta a környezetet, de 33 zsáknyi szemét, egy raklap, egy vashordó és néhány gumiabroncs eltüntetésével sikerült tovább javítani a tó állapotát.
A Genfi-tóban lévő műanyaghulladékok nagy mennyiségű méreganyagot tartalmaznak – figyelmeztetnek svájci és brit kutatók a Frontiers in Environmental Science folyóiratban publikált tanulmányukban.
A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események a mezőgazdasági termelésre, ezáltal pedig az élelmiszerellátás biztonságára is hatással vannak, így az emberiségnek az elkövetkező évtizedekben számos ezzel kapcsolatos problémával kell majd szembenéznie. A megoldáshoz elengedhetetlen az innovatív termelési és tárolási technológiák kifejlesztése és a hatékonyság növelése, de amint arra az április 22-i Föld Napja is emlékeztet, igen sürgető lenne a túlfogyasztás és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása is.
Tudtad-e, hogy a valaha létezett összes műanyag fele az elmúlt 13 évben készült? És azt tudtad-e, hogy a műanyaggyártás mértéke egyre jobban növekszik, de csak 9%-át hasznosítják újra?
A Körkörös Gazdaság oldal a Föld Napja alkalmából vár fotókat és videókat, mert ahogy írják: "Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ti mit tesztek környezetünkért, hogyan óvjátok természeti kincseinket, ezért április 22. éjfélig várják képeiteket, rövid videóitokat, melyeket a [email protected] e-mail címre küldhettek el számukra."
Candida Brady TRASHED/Szeméttel borítva, 2012 (magyar nyelvű vetítés) című filmje segítségével, Vangelis zenéjével, Jeremy Irons-szal egy felfedezésen, hitetlenségen és reményen keresztül szárnyaló útra indulunk április 23-án, hétfőn, 18 órakor, filmklubunk következő vetítésén.
ék bolygónk űrből készült, csodálatos felvételei után elszörnyedve látjuk, hogy az óceánt háztartási és vegyi hulladékok, tetemek végtelen halmai szegélyezik. És ezek csak a nyitóképek… Megvesszük, eltemetjük, elégetjük, elfelejtjük... De szembesülnünk kell a városaink, élőhelyeink közelében sorakozó szeméthegyekkel, az óceánokon úszó szemétszigettel – melynek mérete ma Magyarország 27-szerese – azzal, hogy emberek egészsége és megélhetése megy tönkre a szemétipar miatt. Read more about "Ha az gondolod, hogy a szemét valaki más problémája..."
Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.
Az óceán messze van, a magyar ember pedig tengeri szörnyeket úgyse eszik. Ettől függetlenül a műanyag hulladék nálunk is húsba vágó probléma.
Ki ne bosszankodott volna azon, hogy a csizmája csak fél szezont bírt ki, mert a cipzárja felmondta a szolgálatot? Vagy hogy a mobiltelefon kijelzője alig másfél évig húzza, és utána kénytelenek vagyunk új készüléket venni? Vagy hogy a szemüveget havonta kell visszavinni az optikushoz, hogy itt-ott javítgasson rajta? Ha pedig nem akarunk így járni, vásárlás előtt hetekig kell bújnunk a különféle weboldalakat és vásárlói véleményfórumokat, hogy rátaláljuk azt a terméket, ami ár/érték arányban elfogadhatónak tűnik. De még így is csak remélhetjük, hogy nem mi esünk bele a hibaszázalékba, és a tárgy kihúzza az optimális ideig.
Évente több mint 3 millió leselejtezett autóról nem tudják a hatóságok, hogy mi lesz a sorsuk.
