A Földön ebben a pillanatban 7.6 milliárd ember él, ez pedig a teljes biomasszában szabad szemmel alig látható, mégis alapvetően meghatározza a bolygó élővilágát: nincs olyan természeti katasztrófa, ami az emberével összemérhető pusztítást végzett volna az emlősök között.
Május 22-én, a biodiverzitás világnapján az élővilág sokféleségét ünnepeljük, és az azt fenyegető veszélyre figyelünk. A kozmetikai- és szépségipar egyik vezetőjeként a L’Oréal is felismerte ennek fontosságát, és a Sharing Beauty with All fenntarthatósági programján belül meghatározta, hogy 2020-ra az összes terméke megújuló alapanyagokból fog készülni.
Többek között a brit David Attenborough is nevezte három alkotását a IV. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, amelyet számos kísérőprogrammal együtt május 25. és 27. között tartanak meg Gödöllőn.
„Nem különös, hogy a bolygó legintelligensebb lénye elpusztítja a saját lakóhelyét? Szerintem senkit nem vonz a gondolat, hogy a Marson kialakított mesterséges élőhelyen éljen. Csak ez a bolygónk van” – utalt péntek este Jane Goodall, a világ első számú primatológusa a Millenáris Park Európa Pontján arra, hogy nem éppen egy másik bolygó kolonializálásában látja az emberiség jövőjét, még akkor sem, ha mostanában különösen fellendültek az ez irányú kutatások.
Plogging – szemétszedő kocogást rendez, a JÖN Alapítvány és a Főkert Zrt. a Tedd meg MAgadért! – Környezettudatos családi- és sportnap alkalmából a Margitszigeten.
A környezetvédelmet a sporttal ötvöző plogging, szemétszedő kocogás népszerűsítésébe kezd a hulladekvadasz.hu üzemeltetője, a JÖN Alapítvány. Az eseményt 2018. június 2-án rendezik meg, amelyen a részvétel teljesen ingyenes.
Manapság a plogging nemzetközi elnevezése az olyan szemétszedő tevékenységnek, amit futás vagy kocogás közben végeznek.
A rendezvény szervezését és lebonyolítását a JÖN Alapítvány biztosítja és ebben partnere, a Főkert Zrt., aki a szemétszedéshez használatos zsákokat, kesztyűket és az alapítvány számára egy külön sátorhelyszínt biztosít.
Read more about Plogging – szemétszedő kocogás a Margitszigeten
Minden építkezés vagy lakásfelújítás után marad egy csomó olyan építési anyag, amiről elsőre azt gondolja az ember, hogy muszáj kidobni. Ilyen a törött csempe vagy járólap, régi deszkák, a lábazatburkoláshoz rendelt kőlapok maradéka, pár raklap. Egy kis kreativitással adj új életet ezeknek a kertben. Az újrahasznosítás mellett egyedi arculatot alakíthatsz ki velük, és a végeredmény olyan klassz lehet, hogy sosem fogsz elköltözni.
Ez is egy olyan dolog, amit soha nem fog megérteni az unokánk-dédunokánk, amikor próbál majd megint valami élhető helyet csinálni a tönkretett Földből magának, meg az ő utódainak.
A szelektív hulladékgyűjtés mindaddig jó ötlet, amíg íróasztal mellett elmélkedünk róla. Amint kilép az ember a való világba, máris szembetalálja magát a legfőbb problémával: alapanyagát tekintve hiába szelektív hulladék a papír vagy műanyag ételcsomagolás, ha ételt teszünk bele (vagyis rendeltetésszerűen használjuk), a csomagolóanyag szennyezetté válik, és nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni. A környékünkön plakátokon figyelmeztetik a lakókat, hogy a pizzásdoboz nem szelektív, mert zsíros, illetve a műanyag tejfölös és más dobozokat csakis tisztára mosva szabad a szelektív kukába dobni. Sokan nem hajlandóak erre, például mert semmiféle anyagi ösztönzést nem kapnak cserébe sem a vízdíjból, sem a kukadíjból.
9 millió tonna műanyag ömlik az óceánba minden évben - ez nagyjából annyi, mintha a Föld összes tengeri és óceáni partszakaszát körbekerítenénk fél méterenként 5 darab, műanyagszeméttel tömött műanyag bevásárlózacskóval.
A Vásárolj Hulladék Nélkül flashmob sikere rámutat arra a fontos tényre, hogy igenis lehet csomagolás mentesen vásárolni, csak kell egy kis ösztönző erő és kellő elszántság. A szervezők ígérete szerint a nyáron sok hasonló rendezvény, esemény várható.