Lakosság

Szinte minden ország túllépi a WHO PM 2,5-re vonatkozó határértékét, amely a járművek és az ipar által kibocsátott, egészségügyi problémákat okozó apró részecskék mennyiségét jelzi.

Gyakorlatilag összeomlott a visszagyűjtési rendszer! A napokban írta meg a sajtó, hogy a fémhulladékok területén a MOL-koncesszió tavaly nyári elindulását követően 40 %-nyi fémhulladék eltűnt a visszagyűjtési rendszerből.

A közösségi komposztálás egy sokoldalú közösségi tevékenység, mely a városban élő környezettudatos, illetve világra nyitott és tudatos gyermekeket nevelő emberek számára sokféle haszonnal járhat. Bár panelházban vagy bárhol a belvárosban nehezebb lehetőséget találni a komposztálásra, mint egy kertes háznál, de nem lehetetlen, és szerencsére egyre több lehetőségünk van erre. Budapesten például számos kerületben van komposztpont, illetve vannak közösségi kertek is, ahova a kertet használók a háztartási hulladék lebomló részeit el tudják vinni.

Vajon mennyien tartjuk számon ruházati kiadásainkat, szokásainkat? Valószínűleg kevesen, így nem is vagyunk tisztában mennyire is ártalmasak vagyunk saját magunk környezetére. Ezen próbál segíteni, tudatosítani Kis Anna cikke a "Másfélfok" jóvoltából.

“Az Akropoliszra felmegyünk, és ott a csikket a városra pöccintjük” – áll a Kispál és a Borz felejthetetlen klasszikusában. De amennyire vonzó a dalban megjelenített lázadó hangulat, olyannyira káros, ha a való életben is eldobáljuk a használt cigarettacsikkeket, ugyanis a bennük található anyagok mérgezik a vizet, a talajt és az egész ökoszisztémát. Szerencsére vannak olyan találékony kezdeményezések, amelyek megoldanák a hulladéktípus körforgásban tartását.

Év elejétől működik az 50 forintos palackok – hivatalos néven egyutas italos palackok – kötelező visszaváltási rendszere. Pár hete már meg is vásárolhatjuk az elsőket, amiken ott virít a „Vigyél vissza! 50 Ft” feliratú logó. Ezt a díjat vásárláskor ki kell fizetnünk, de visszakapjuk, ha a kiürült palackot visszavisszük, és bedobjuk az automatákba. Egyszerűnek tűnik, de pár dologra érdemes odafigyelni: videónkban elmagyarázzuk, mire.

Az utóbbi 20 évben Európa-szerte, így Magyarországon is elterjedtté váltak a műfüves, illetve gumiburkolatú felületek a sportpályákon, futókörökön, játszótereken, sőt bölcsődék, óvodák, iskolák udvarán is. Ugyanakkor egyre több kutatás bizonyítja ezeknek az anyagoknak a komoly környezeti és egészségi kockázatait.

Megjelentek a boltokban az első betétdíjas palackok, és ezzel elindult az a körülbelül nyár végéig tartó átmeneti időszak, amikor ugyanaz a termék akár kétfajta csomagolásban is kapható. A kifutó készleteken még nincs rajta a visszaválthatóság logója, ezeknél vásárláskor nem kell 50 forintos betétdíjat fizetni, és továbbra is azt várják a vásárlóktól, hogy használat után tegyék őket a szelektív hulladékgyűjtőkbe (a PET- és alupalackokat lehetőleg laposra taposva). Ezzel szemben a logóval ellátott verziókat hiba lenne összegyűrni, hiszen ezeket az eredeti formában lehet visszavinni a most már működő automatákba.

8 hónap telt el azóta, hogy a Mol átvette a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét. A fémhulladékok esetében óriási a visszaesés, a 2. félévben az anyag 40%-a eltűnt a piacról, az akkumulátorok esetében 60 %-a. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani a vállalt újrahasznosítási számokat. Pedig az állam éppen azért szervezte ki koncesszióba a piacot, hogy növekedjen az újrahasznosítási arányszám.

2024.03.12., Budapest - A világon megtermelt élelmiszerek 1/3-át nem eszi meg senki, ami súlyos probléma mind a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjából. Mindeközben Európában a tamponok és betétek nagyjából 87%-a kerül hulladéklerakókba, ahol ezeknek a 90%-ban műanyagból készülő termékeknek a lebomlása akár 500 évig is eltarthat. A Munch és a This is Redy most egy különleges kampány segítségével szeretné felhívni a figyelmet erre a két sokszor tabunak számító globális problémára.