Lakosság

Nem sokkal a kikelésük után elpusztult tengeri teknősök tetemét vizsgálták a floridai egyetem Whitney Tengeri Biotudományi laboratóriumának szakemberei. A 42 álcserepesteknős sikeresen eljutott a fészekből a nyílt vízig és táplálkozni kezdett, ám az erős szelek vagy a gyenge egészségi állapotuk miatt partra sodródtak. Ez döntő életszakasz a fiatal teknősöknél: muszáj bőségesen enniük, hogy megerősödjenek az után, hogy a parttól több száz kilométerre lévő táplálékszerző helyekre úsznak, illetve, hogy elég nagyra nőjenek, s ne váljanak ragadozók prédájává.

A 24.hu újságírója Mariusz Potocki gleccserkutatóval beszélgetett arról, hogy mi lesz a bolygó legnagyobb hegyeivel, és hogyan hat a klímaváltozás azokra a gleccserekre, amiktől egész nagyvárosok függenek.

Jelentős a Tisza és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezettsége, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak mérései szerint átlagosan 3200 mikroműanyag-szemcse található egy kilogramm partmenti üledékben – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Magyarországon 2018-ban átlagosan 381 kg háztartási hulladékot termeltünk fejenként. Ezzel még mindig a 492 kg/fő európai átlag alatt maradtunk, azonban a helyzet így is aggasztó. Sokszor háttérbe szorul az iskolák szerepe a környezetvédelemben, pedig az egyik legkézenfekvőbb helyszínt nyújtják a környezettudatos életvitelre való nevelésnek és a hulladékcsökkentés lehetőségének is. Erről árulkodik az az adat is, hogy egyedül az Egyesült Királyságban naponta 185 emeletes busznyi szemét gyűlik össze az általános és középiskolákból, ezzel évi mintegy 258 300 tonna oktatási hulladékot termelve.

A koronavírus-járvány egyik mellékhatásaként óriási mennyiségben kerülnek a szemétbe az egyszer használatos egészségügyi felszerelések, így az orvosi maszkok. Pedig ezeket egy olcsó és egyszerű módszerrel fertőtleníteni lehet, majd újra használni, és nincs hozzá szükség semmilyen vegyszerre vagy alkoholra, csak egy olyan eszközre, amely sok konyhában amúgy is megtalálható.