A Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása után a MOL-csoport átvette a Szarvasi Biogázüzemet. A társaság májusban kötött megállapodást a BayWa AG-vel az üzem megvásárlásáról, amely újabb fontos lépést jelent hosszútávú stratégiájának megvalósításában. A vállalat kiemelt célja, hogy tovább bővítse fenntarthatósági portfólióját és felgyorsítsa a zöld energiaátmenetet.
Egy nemzetközi kutatócsoport első alkalommal vizsgálta globálisan és sztenderdizálva a tavak műanyag-szennyezettségét és kiábrándító eredményre jutott. A mikroműanyagok az emberi tevékenységtől még látszólag érintetlen tavakban is jelen vannak és akadnak olyan tavak is, amelyekben több a mikroműanyag, mint az óceánokban.
Megnyerte a Zöld Kapcsolat Egyesület azt a közigazgatási pert, melyet a Hejőcsabai cementgyár engedélyezése ügyében a környezetvédelmi hatósággal szemben csaknem 8 éve indított. Az ítélet ellen rendes jogorvoslat keretében fellebbezésnek nincs helye. A Miskolci Törvényszék kötelezte a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, hogy az egyesületnek 15 napon belül 1.149.476 forint perköltséget fizessen.
A Game On! projekt kidolgozott egy útmutatót a természet- és klímabarát rendezvények szervezéséhez. Így született meg a már 8 nyelven ingyenesen elérhető Fesztivál Zöldítő Kézikönyv (Festival Greening Handbook), melynek célja, hogy világszerte segítséget nyújtson a fesztiválok szervezőinek abban, hogy a természettel harmóniában, fenntartható, környezettudatos és klímabarát módon szervezhessenek eseményeket.
2023. július 26-án minden érdeklődőt szeretettel várunk egy közös gondolkozásra arról, hogyan lehet a zöld városokhoz kapcsolódó ismereteket és az aktív állampolgárság kompetenciáit ötvözve egy valóban tudatos és fenntartható életet élni a városokban. Ehhez kapcsolódóan jó tanácsokkal és tippekkel szolgálnak majd a szervezők: a Humusz Szövetség mellett a Green Guide Budapest és a CAM Consulting Kft. munkatársai.
Az ország minden területéről, valamint Kárpátaljáról és Erdélyből érkezett az a középiskolásokból álló 10 csapat, akik az Ifjúsági PET Kupa mezőnyét alkották. A 2023. július 1 és 6. között a Tisza-tavon megtartott eseményen 5 nap alatt több mint 3,2 tonna hulladéktól sikerült mentesíteni a folyót és árterét. Az Ifjúsági PET Kupa ott kezdődött, ahol a IV. Tisza-tavi PET Kupa júniusban véget ért. Így a Tisza-tavat érintő versenyek hulladékmérlege – csak 2023-ban – már 9,7 tonnánál jár. És még nincs vége a nyárnak!
A foszfor nélkülözhetetlen az emberi élethez. Például a csontok és a fogak egyik fő alkotóeleme a kalcium-foszfát, valamint a DNS egyik komponense is egy foszfáttartalmú vegyület. Azonban nemcsak az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, hanem segíti a növények növekedését is. Mégis egyre nagyobb problémát jelentenek a különböző foszfortartalmú vegyületek a környezetünkre.
Július 10-én, hétfőn a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) nyílt levélben szólította fel Nagy István agrárminisztert, hogy utasítsa el az új génkezelési technikák mezőgazdasági deregulációjáról szóló brüsszeli javaslatot. Öt nappal korábban jelent meg ugyanis az Európai Bizottság 70 oldalas tervezete, ami azt javasolja az uniós döntéshozóknak, hogy az új géntechnológiával (New Genomic Technology, NGT) létrehozott fajtákra a továbbiakban ne vonatkozzon a génmódosított (GMO) növények termesztését és felhasználást szigorúan korlátozó uniós szabályozás.
A városi fák már most sokszor a túlélésért küzdenek, azonban a klímaváltozás miatt fokozódó stresszfaktorok, a nagy beépítettség, valamint a rossz faj- és fajtaválasztás miatt 2050-re a komfortzónájukon kívül élő városi fák aránya akár 70% fölé emelkedhet, Magyarországon ez a mérték még magasabb is lehet. Bár a városlakók és a várostervezők is kezdik felismerni a városzöldítésben rejlő alkalmazkodási és jóllétnövelő lehetőségeket, a fatelepítések még mindig nem elég átgondoltak klímatudatos szempontból, ami végső soron a fák idő előtti pusztulásához vezet, nemcsak csökkentve az általuk nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat, de fenntartásuk és gondozásuk is nagyobb pénzügyi kiadást jelent.
Az újrahasznosítás napjainkban szinte már bevett szokás. Minden társasház előtt ott pihennek a szelektív kukák és az irodákban, iskolákban és sok közösségi térben is felhívják a figyelmünket a különböző hulladékok szeparált gyűjtésére. Azonban több kérdés is felmerült már azzal kapcsolatban, hogy vajon többet ártunk-e a hulladékok ilyesfajta gyűjtésével, mintsem segítenénk a fenntarthatóságot. Ilyen kérdés például az, hogy a műanyagok újrahasznosítása során keletkező mikroműanyagok veszélyesek lehetnek-e ránk. Továbbá az, hogyan tudnánk az újrahasznosítás folyamatát még környezetkímélőbbé tenni?