A dél-ázsiai pontyok mikroműanyagszennyezése a teljes táplálékláncot mérgezi
Dél-Ázsiában az édesvízi halaknak alapvető szerepük van a közélelmezésben. A pontyfélék (Cyprinidae) taxonómiai családjához sorolt rohu (Labeo rohita) azon fajok egyike, amelyek tenyésztett és vadon fogott változatban is részei a mindennapi étrendnek.
Pakisztáni és lengyel kutatók nemrégiben kiderítették, hogy a mikroműanyagok súlyosan befolyásolják a faj egyedfejlődését – írja a Yahoo News a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányra hivatkozva. A kutatócsoport a polisztirén néven ismert szintetikus polimer hatását vizsgálta: 90 napon át eltérő műanyagtartalmú haltakarmányt etettek, folyamatosan monitorozva a különböző koncentrációjú eledel élettani hatásait. A polisztirént 2,5 százalékos arányban tartalmazó repceliszten nevelt példányoknál már jelentős takarmányfogyasztási csökkenést és gyarapodási elmaradást tapasztaltak a kutatók: a halak emésztőrendszerében „jelentős rendellenességek mutatkoztak, beleértve a bélbolyhok szerkezetének zavarát és a fokozott nyálkahártya-sejtszaporodást”.
A növekedési teljesítmény, a hematológiai elváltozások és a hisztopatológiai hatások együttes jelenléte a kutatók szerint aggodalomra ad okot, főként annak tükrében, hogy a számos fogyasztási cikkben, például a kozmetikumokban, tisztítószerekben és a csomagolóanyagokban is megtalálható, a nem megfelelő hulladékfeldolgozás és -kezelés miatt könnyen kiszabaduló polisztirol mikroműanyagok egyik legnagyobb globális forrása Dél-Ázsia, ahová az emberiség által előállított évi 400 millió tonnára becsült – alig 8-9 százalékban feldolgozott – plasztikhulladék jelentős része deponálásra kerül.
Forrás: qubit.hu
