Lakosság

Fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a  Nébih 4. alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartásokban 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.

Kiszolgált elektronikai hulladék, építési törmelék, karton, veszélyes hulladékok: a hulladékudvar pontosan arra jött létre, hogy ezeket ne a kertben kelljen tárolni, és ne is az út szélén végezzék. Nézzük meg, mit is helyezhetsz el a hulladékudvarokban, és ezt milyen feltételekkel teheted.

És ez még csak a kezdet.

Szigorú intézkedéseket fogadott el az Európai Bizottság a termékekhez szándékosan hozzáadott mikroműanyagok mennyiségének csökkentése érdekében.

A Munch ételmentő applikációjával már több mint egymillió kidobásra ítélt élelmiszercsomagot mentettek meg Magyarországon, ezzel a felhasználók mintegy egymilliárd forint megtakarítást értek el.

Januártól Magyarországon is szelektíven kell majd gyűjteni a háztartási élelmiszer-hulladékot, de hogy mennyire fog beválni az új kukánk, az alapvetően rajtunk fog múlni. Az elmúlt egy hónapban azzal kísérleteztem, hogy mennyire tudom betartani az élelmiszer-pazarlással foglalkozó szakemberek tanácsait, és vajon mennyire fog megtelni a saját jövőbeni szemetesem. Az eredmény igen biztató, 27 ezer forinttal kevesebbet költöttem élelmiszerre, és egyszer sem dobtam megromlott vagy lejárt kaját a szemetesbe, de a zero waste élmény megszeretéséhez ez az idő még kevés volt.

A levegőben lebegő szabálytalan alakzatokba összeálló mikroműanyagszálak elérhetik a sztratoszférát – írja New Scientist a németországi Max Planck Intézet kutatóinak kísérletsorozatára hivatkozva.

Az örök vegyi anyagokként (forever chemicals) hírhedté vált, PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor- és polifluor-alkil anyagok egyre komolyabb közegészségügyi kockázatot jelentenek világszerte.

Egyre nagyobb gondot jelent a környezetünkben szétszóródott műanyag szemét, ami nemcsak a természetre, de az egészségünkre is hatással van. Íme néhány meglepő tény, amely remélhetőleg arra sarkall majd mindenkit, hogy csökkentse a saját maga által termelt és a környezetében található hulladék mennyiségét. Arra is lehetőség van, hogy mindezt egy kiadós testedzéssel és közösségi élménnyel is összekössük: a K&H mozdulj! szemétszedő kocogásán szeptember 15-én a Duna-part egy része fog megtisztulni.

A külföldről érkező élelmiszerek hosszú utat tesznek meg a célállomásokig, ezzel több szempontból is károsítják a környezetünket. Természetesen nem maguk az alapanyagok szennyezőek, de az őket szállító kamionok, hajók és esetenként repülőgépek károsanyag-kibocsátása nagyban hozzájárul a globális klíma rohamos változásához. Azzal azonban, hogy inkább helyi termelőktől szerezzük be ételeinket, nem csak ezt akadályozzuk meg.

A műanyag vagy a papír szívószállal ártunk kevésbé a bolygónak? Augusztus végén megjelent egy friss tanulmány, amely szerint nehezen lebomló szintetikus szerves vegyületeket (PFAS) találtak papír szívószálakban, és ismét fellángolt az a vita a műanyagból készült használati eszközökről és környezetbarátabbnak tartott alternatíváikról, ami a zacskók és táskák különböző környezeti hatásai körül évek óta zajlik.