Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.
Jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Ez a magas szám abból ered, hogy sok fogyasztási cikkből lesz hulladék egy háztartásban, a legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. A körforgásos gazdaság viszont épp arról szól, hogy minél több fogyasztási cikket a körforgásban tartsunk, ezáltal kevesebb új gyártás generálva. (A hivatkozott cikkben hibásan lett átvéve a táblázat, az ott leírtakkal szemben - ahogy az az MNB-s gyűjtésben is szerepel - a gyümölcsösital-dobozokat és egyéb tetrapak hulladékot a műanyag szelektívbe kell kidobni.)
Az a kérdés, hogy a papírhulladékot hulladékként vagy termékként értékesítik, gyakran és régóta vita tárgyát képezi Európában. Néhány évvel ezelőtt uniós szinten megbukott az a javaslat, hogy bizonyos feltételek mellett termékké nyilvánítsák a hulladékpapírt.
A világszerte felhasznált nyersanyagok mindössze 8,6 százalékát hasznosították újra tavaly. A nyersanyagok több mint 90 százalékát egyszerűen kidobták és nem vezették vissza a gazdasági körforgásba. Ez a megállapítás a Circle Economy non-profit szervezet közelmúltban megjelent “Circularity Gap Report 2022” című jelentéséből származik, amelyet a világ minden tájáról származó tudósokkal együttműködve készítettek el.
Juhász Ágnes szerint mindenki életében előfordul, hogy ruhákkal vigasztalja magát. Ő legalábbis egy nehezebb periódus után mindig azon kapta magát, hogy jóval több holmi van a szekrényében, mint amit föl tud venni, és a barátnőkkel közösen használt darabok is unalmasak már. Ekkor kezdett új lehetőségek után kutatni, a megoldás pedig egy olyan rendszer lett, amelyben közösségként cserélgethetjük csinos, de megunt ruháinkat. Nagy Zsófia, a We Love Budapest újságírója a Bartók Béla úti RE RU HA-ban szerzett tapasztalatait írta meg.
Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein.
Két héttel ezelőtt megalapították az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t, amely az élelmiszer-pocsékolásnak vetne véget azzal, hogy februártól összegyűjti a boltokból a 48 óra múlva lejáró termékeket – írja a Napi.hu.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a használt mobilok 53 százaléka legfeljebb kétéves, 85 százaléka pedig nem idősebb ötévesnél, 32 százalékuknál a csere elkerülhető lett volna, mert a mobil megfelelően működött, de a használó mégis újat kapott, kedvezmény hatására vásárolt vagy csak megunta korábbi, divatjamúlt darabját.
Február 4-én kerül megrendezésre a II. Nemzetközi vastag pulcsis nap, melyet a Hollandiában már több mint egy évtizede ünnepelt ‘Warm Sweater Day’ mintájára tavaly honosított meg a Green Guide csapata és Mengyán Eszter újságíró, a Holy Duck! blog szerzője.
A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.