Lakosság

Elképesztő sebességgel zajlik a mikroműanyagok kutatása az elmúlt években, melynek eredményeként kiderült, nemcsak az ételeinkben és italainkban, de már a szervezetünkben is jelen vannak ezek az anyagok. Ennek ellenére viszonylag keveset tudni az élettani hatásaikról. Dr. Hollóczki Oldamur, a Debreceni Egyetem kémikusa és csapata azon dolgozik, hogy fény derüljön rá, okozhatnak-e neurodegeneratív betegségeket a mikroműanyagok.

A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek. 

A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.

A glasgow-i Strathclyde Egyetem és a kanadai Dalhousie Egyetem környezetvédelmi mérnökeiből álló csoportja egy friss tanulmányban megállapította, hogy a műanyagok újrahasznosításának technikái hozzájárulnak a környezeti mikroműanyagok növekedéséhez. A kutatók egy újrahasznosító üzemben vizsgálták a műanyag tisztítására használt vizet.

Az eddig vizsgált baktériumoknak kb. 30 Celsius fokos hőmérséklet kellett egyes műanyagfélék lebontásához. Egy most azonosított mikrobáknak viszont elegendő a 15 fok is – mely akár áttörést is hozhat a műanyagok újrahasznosításában.

Az egész EU-ra kiterjedő „javítási jogról” szóló törvény hamarosan megkönnyítheti az elektronikai eszközök javítását a cseréjük helyett. Ausztriában már eddig is éltek ezzel a lehetőséggel, az osztrák kormány az okostelefonok, laptopok, kávéfőzők és mosogatógépek javítási költségének felét állja.

Új fenntarthatósági díj és nyilvános pályázat hívja fel a figyelmet a termőtalajok hasznos lakói, a földigiliszták nélkülözhetetlen munkájára, pótolhatatlan szerepükre. A Nova Agricultura díj aktuális mezőgazdasági és talajökológiai kihívásra irányítja rá a figyelmet, amivel az alapító, a Kwizda Agro Hungary elismeri és jutalmazza azokat, akik tevékenységükkel a kihívások megoldására és a társadalom edukációjára törekszenek.

Az idei pályázat összdíjazása több mint kétmillió forint, szakemberek és a téma iránt érdeklődők is indulhatnak a különböző kategóriákban, a pályamunkákat pedig neves zsűri bírálja el.

Az idei Fenntarthatósági Témahét eseményeihez kapcsolódóan megrendezett Országos Szemléletformálási Konferencia szervezői ezzel a szlogennel kívánták felhívni a figyelmet arra, hogy az egyre gyorsabban változó világunkban a környezeti nevelés terén is lépésváltásra van szükség.

A zene napjainkra szinte teljesen egybefonódott életünkkel, sokan elképzelni sem tudnák nélküle mindennapjaikat. És mi tagadás, sokszor tényleg meg tudja adni azt a pluszt, ami átlendít minket a hétköznapok fáradalmain, legyen szó tanulásról, munkáról vagy az otthoni teendőkről. A zenéléshez pedig már az őskortól kezdve hangszereket is használtak, amelyek akkor még fából, kőből és egyéb, természetben is fellelhető anyagokból készültek. Milyen anyagokból készültek régen a hangszerek, és miből épülnek fel manapság? Milyen a hatásuk a környezetre, és mit tehetünk e hatás mérsékléséért?

A műanyagszennyezés új formájára bukkantak kínai kutatók egy az Environmental Science and Technology folyóiratban áprilisban közzétett tanulmány szerint: egy kínai édesvízű patak partján olyan köveket fedeztek fel, amelyeket vékony rétegben borított a műanyagszemét, és apró részei ráadásul elkezdtek kémiailag kötődni a kövekhez – írta szerdán a Nature.