Lakosság

Ha jól sikerült a komposztszezon, akkor még a tél beállta előtt meg kell bontani a halmot, hogy az alul képződött értékes anyaghoz hozzáférjünk. Aki először szüreteli a halmát, készítsen elő erős műanyag zsákot, minél nagyobb szitát és vas- vagy ásóvillát. A morzsalékos, késznek tűnő anyagot el kell különíteni a félkésztől, hogy az tovább érhessen. Ehhez van szükség a villára. A szita is fontos, hiszen a jó komposzt morzsalékos, legfeljebb 3-4 milliméteres rögökből áll. Sokféle szitát lehet készíteni. Nálam legjobban egy kiselejtezett vas kertkapu vált be; amikor utánanéztem kiderült, hogy a ráhegesztett viszonylag sűrű fonatot bővített hálónak ismerik. Tökéletesen szétválasztja a kész anyagot a darabostól. A szitálás fontos, mert a durvább darabokat el kell különíteni, és ezek még egy szezont a komposztálóban tölthetnek.

Plakátokkal kampányol a SPAR 10 budapesti üzletében az Európai Hulladékcsökkentési Héthez csatlakozva, hogy a vásárlók ne azokat a termékeket válasszák, amelyeknek később jár le a minőség megőrzési idejük, hiszen a közelebbi dátumok is még minőséget garantálnak.

A MagNet Bank november elejével nyitotta meg az V. kerületben újraértelmezett belvárosi fiókját, amely mind funkciójában, mind megjelenésében eltér minden eddigi helyszíntől, amit a pénzügyi szférában megszoktunk: fair trade biokávézó, civileket támogató közösségi pont és bankfiók egyben, ahol egyaránt jó pénzügyeinket intézni és társasági életet élni. A helyszín megnyitásával egy időben debütált a Közösségi Bank új, responsive honlapja is. Az újratervezés egyik alapvetése az volt, hogy a MagNet szellemiségével összhangban szűnjön meg a banki tanácsadó és az ügyfelek között húzódó, őket elválasztó pult, és helyette barátságos környezetben, egyenrangú és fesztelen találkozás jöjjön létre a két fél közt.

Japánban hagyományosan két nagy kategóriába sorolják a hulladékfajtákat, égethetőnek vagy nem-égethetőnek tekintve azokat. Ennek a felosztásnak történelmi hagyománya van, s arra az időre nyúlik vissza, mikor a háztartások a keletkező hulladékot maguk kezelték, s lévén azok nagyrészt szervesek voltak, így vagy elégették vagy beásták a földbe. Figyelembe véve az ország viszonylag kis területét, sziget voltát és az egészségügyi aggályokat, érthető, hogy a társadalom mai napig az égetést tartja elfogadhatóbb megoldásnak az elhantolással szemben. Ráadásul, köszönhetően a gyors technikai fejlődésnek, jelenleg Japán rendelkezik a világ legbiztonságosabb és legtisztább égetési technológiájával. Ugyanakkor az új termelési és vásárlási szokásokkal együtt megjelenő eldobható termékek és csomagolóanyagok dömpingje itt is a világszerte ismert következménnyel járt, vagyis szinte mindent elborít az immár nem is olyan könnyen eltüntethető szemét. A 2000-es évekre nyilvánvalóvá vált az is, hogy a megoldást nem a további technikai fejlődés, hanem a gondolkodás megváltozása és a hulladékmentesebb jövő jelentheti. Természetesen a problémára számos válasz születik kormányzati szinten is, de a legsikeresebb mégis egy helyi kezdeményezés lett.

Hulladékmentes életet élni városban is lehetséges.  Erre példa egy fiatal new yorki lány, aki környezetvédelem szakon végzett, de nem csak tanulni akart a nulla hulladék életmódról, hanem alkalmazni is a tanultakat, s aki több év blogírói tevékenység után nemrégiben már saját céget is alapított.

Tudjuk, hogy nem csak a fosszilis tűzelőanyag készletek végesek, más források, köztük például a kaucsukból előállított gumi is egy olyan széleskörűen és nagy mennyiségben használt alapanyag, melyből többet használunk annál, mint amennyit a természet nyújtani tud számunkra. Legfrissebb becslések szerint 2020-ra a a jelenlegi kaucsukigény 20%-kal még növekedni is fog, ami egyfelől a készletek még gyorsabb csökkenéséhez, másfelől elkürelhetetlenül áremelkedéshez vezet. 

2012-ben indult el Írországban az Origin Green program, a világ első olyan fenntarthatóságot célzó tervrendszere, amely egy egész állam élelmiszeriparára kiterjed. Az Origin Green keretében több mint 800 fenntarthatósági vállalás mellett kötelezhették el magukat a résztvevők, akik 18 havonta szén-dioxid kibocsátás és ökológiai lábnyom ellenőrzésen is átesnek. A folyamatot felügyelő ír élelmiszerügyi hatóság azonban ennél is tovább megy, és a viszonteladók és szolgáltatók bevonásával a teljes élelmiszerellátási láncra kiterjesztenék a programot.

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt. És még csak nem is ez, a közbeszerzésekkel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a legfontosabb. Ugyanis ez csak egy a három vizsgálatból, ami a paksi bővítéssel kapcsolatban folyik Brüsszelben. Az állami támogatás kérdése, illetve az uniós energetikai regulákkal való azonosulás kérdései egy külön vizsgálat tárgya. Az állami támogatásos vizsgálat lesz a legfontosabb, azzal döntheti be az EU végleg a projektet