Humusz hírek

Létezik-e a világban fenntartható fogyasztás vagy mindenhol csak pazarló életmódot találhatunk? Mi adhat reményt a változásra? Elõadónk nemcsak budapesti irodájában elemezte az OECD (Gazdasági és Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet) és az EU gazdaságpolitikáját, de személyes tapasztalatokat is gyûjtött többek között az USA-ban, Kínában, Koreában és Japánban.

szerdán, 18 órakor a HuMuSz Házban (Bp. XI. ker Saru u. 11.)

A sorozat programja

Mindenki hozzon egy Fölösleges Árut!

Szilágyi Ákos

A gödöllõi Nyitott Kert Alapítvány 2000 óta mûveli 7 hektáros biozöldség kertjét. A terményeket egy ideig a Nyitott Kert Futárrendszer értékesítette, aztán 2006-tól az értékesítést másra bízta, hogy még inkább az oktatásra és szemléletformálásra koncentrálhasson. A Kert a Szent István Egyetem tangazdaságává vált. Munka van bõven: helyi bográcsmenü készítése a Mûvészetek Völgyében, biogazda látogatások szervezése, egészségmenü összeállítása a gödöllõi menzán. De mik a hosszú távú célok?

Bellavics László – a Zöldtetõépítõk Országos Szövetségének elnöke

Talán nincs messze az idõ, amikor kivirulnak a sivár lakótelepek. A tetõkre árnyas kertek költöznek, a fullasztóan száraz felsõ emeleti lakásokat betölti a madárcsicsergés, a nyírt pázsit és a lombok illata. Ne tessék hitetlenkedni – a világ számos részén már ez a helyzet! Az Egyesület építész, szigetelõ, épületfizikus, kerttervezõ, kertész, tájépítész szakemberei La Corbusier, francia építésztõl vették kölcsön mottójukat: „Nem hagyhatjuk, hogy épületeteink tetõfelületei csak a palák és csillagok párbeszédjére legyenek fenntartva.”

Az ingyenes elõadás idõpontja: 2007. október 17. (szerda) 18.00 óra Helyszíne: Humusz Ház, 1111 Budapest Saru u. 11.

Tömöri Balázs – a Greenpeace magyarországi munkatársa

A címben idézett mondatot David McTaggart, a Greenpeace egyik alapítója mondta. Sokak számára vonzó a szervezet radikalizmusa, mások idegenkednek tõle. De hogy néz ki mindez belülrõl? Tömöri Balázs – aki a HuMuSz-tól került a Greenpeace-hez – azóta sem szakadt el a hulladékok témájától. Levetít egy-egy filmet az elektronikai termékek „újrafeldolgozásának” kínai és mexikói egészségi hatásairól, és egyéb meglepetésekkel is készül.

Mit tudhatunk néhány hónap elteltével a guargumi-botrány hátterérõl? Mik a tanulságok? A magyar lakosság eddig is tonnaszámra ette a guargumit, és így lesz ez ezután is. Vagy talán változtatni kellene étkezési szokásainkon? Elfogadható-e, hogy az élelmiszeripar portékáit adalékanyagokkal próbálja széppé, kívánatossá, és ezáltal jól eladhatóvá tenni?

A helyi kultúrában élõknek helyiek az igényei is, ezeket a milliós tételekben elõállított tömegtermékekkel nem lehet kielégíteni. Az ilyen ember konfekció helyett maga készítette, és csak saját magára jellemzõ ruhában: népviseletben jár, a saját maga termelte élelmiszerben bízik. A közösségi ember személyes felelõsséggel tartozik a kulturális és természeti környezet állapota iránt is. Ezzel szemben a fogyasztói gazdaság a közösségi életforma lerombolásában érdekelt. Többrõl van itt szó, mint zenérõl és táncról.

Az ingyenes elõadás idõpontja: 2007. október 24. (szerda) 18.00 óra Helyszíne: Humusz Ház, 1111 Budapest Saru u. 11.