És nálatok?
Zöldülõ háztartások (2.)
Zitáék pesti értelmiségi házaspár egy iskolás és egy óvodás kisgyerekkel. Bár Zita megfogalmazásában „nem velejükig zöldek”, sok zöldnél mégis zöldebbek, ugyanis nincs autójuk.
Szakmai cikkek
Túlélés
Sorra dõlnek be a puccos bankok, sebaj, hiszen nekem nincs se’ hitelem, se’ betétem. 125 dolláros kõolaj? Hát aztán, én vonattal és kerékpárral járok! Emelkedik a gáz, a távfûtés ára? Nem veszem igénybe egyiket sem. A szemétdíj emelkedése sem érint, hiszen szépen komposztálok, szelektálok. Magas az áramtarifa? Már tervezem a napkollektort a tetõre. Emelkednek az élelmiszer árak? Legfeljebb majd komolyabban kihasználom a kertünk adottságait. - szerk -Többet géppel, mint ésszel?!
Elektromos palackzsugorító, aludoboz visszaváltó automata, számítógép-vezérelt lakótelepi szemétledobó. Eljött volna a „digitális szelektálás" ideje?! Perneczky László jegyzete"Minden kiló, amit nem lerakóba viszünk, nekünk marad"
Rudolf Wiedner osztrák származású hulladékos szakemberrel egy konferencián ismerkedtem meg. Már akkor is sokat beszélgettünk, figyelemre méltó dolgokat mondott hulladékról, hasznosításról, üzletpolitikáról. Több hazai céget tömörít a tulajdonában lévõ HUKE cégcsoport, amely sok tekintetben kiemelkedik a magyar közszolgáltatói piac átlagos színvonalából. Elhatároztam, hogy az elsõ adandó alkalommal felkeresem.
Zöldülő fesztiválok
44 helyszín, 127 rendezvénynap, összesen 781 kihelyezett gyûjtõedény és közel 965 m3 szelektíven gyûjtött másodnyersanyag. Ez a HuMuSz-Recycling 2008-as fesztivál-zöldítõ mérlege. Perneczky László összefoglalója.Az égetők új generációja
Közmeghallgatás Szentgotthárdon Külföldrõl már jó ideje szivárognak a hírek az égetõk új generációjáról, és az azokat követõ botrányokról. Az új hullám immáron elérte kis hazánkat is. Ezek igazából nem is égetõk, hanem energiatermelõ üzemek - állítja az ipar. A valóság azonban az, hogy ezek még az égetõknél is rosszabbak. Szuhi Attila jegyzete
Az újratöltés végnapjai
Változik a termékdíjas szabályozás. A környezetvédelmi minisztérium kezdeményezése elõremutató, de már látszik, hogy a kormány többi szereplõje másban érdekelt... Elképesztõ számunkra, hogy egyes tárcák csak bizonyos lobbicsoportok érdekeit hajlandóak szem elõtt tartani, a kulcsszereplõ pénzügyi tárca pedig nem hajlandó felvállalni az ezzel kapcsolatos konfliktusokat, és még a plusz költségvetési bevétel sem érdekli! Ha a KvVM nem tudja keresztülvinni akaratát, éveken belül egyetlen italt sem hoznak forgalomba újratöltõs palackban. Szilágyi László írása.
Európa ezután óvatosabban fokozza az ízeket és festi az ételeket
Aki látta az Európai Unió REACH nevû vegyipari szabályozásának vaskos tervezetét, az tudja, hogy a jogszabály nagyon sokféle vegyi anyaggal foglalkozik. Így sem fértek bele többek között az élelmiszer adalékanyagok, a gyógyszerek és a növényvédõ szerek. Az Európai Bizottság ezért az élelmiszeriparban használt vegyi- és egyéb adalékanyagok szabályozásának egységesítése és egyszerûsítése érdekében négy rendelet elõterjesztése mellett döntött. Simon Gergely összefoglalója
És nálatok? Zöldülő háztartások (1.)
Eleõd-Faludy Gabi régi ismerõsünk, tagja a KukaBúvár Egyesületnek. Mostanában a SZIKE megbízásából egyre több idõt tölt házi komposztálási programok szervezésével. Belsõ levelezõ listáinkra sokszor írt már környezetbarát életmódról, zöld hétköznapokról, ezért ellátogattam hozzájuk, hogy megnézzem, hogyan rendezték be az életüket. Ezután minden lapban lesz egy hasonló riport, szeretnénk minél több jó példát bemutatni. Szilágyi László riportja.
Gondolatok drótostótokról, klímaberendezésekről és a reményről
1962-ben jelent meg Rachel Carson Néma tavasza, majd tíz évre rá a Római Klub jelentése, A növekedés határai. Ezek voltak az elsõ igazán komoly figyelmeztetések a Föld biológiai állapotát, és ezzel együtt az emberiség életkilátásait illetõen. Ebben az idõszakban Magyarország talán még fenntartható keretek között mozgott, és csak a hatvanas-hetvenes években tette meg az elsõ lépéseket a modern fogyasztói társadalom felé. Szennyezõ nagyüzemek ugyan már a háború elõtt is épültek (pl. Angyalföldön) és az ötvenes években nagy lendülettel indult be a nehézipar (pl. Sztálinvárosban) de a gyárak összkapacitása így is elenyészõ volt a világ fejlettebb tájain mûködõ hasonló üzemekéhez képest. Milyen volt a nagyvárosokban az élet az ötvenes évek elsõ felében? Nos, lényegesen környezetbarátabb mint ma, bár ezt az akkori emberek, ha egyáltalán gondolkodtak errõl, inkább elmaradottságnak tekintették. Heé Veronika jegyzete.