Négyütemű csegevara

 

Szóval a reklámozó fantáziája szárnyal, zsebe dagad – mi pedig mindig utána nézünk annak, hogy a reklámozott termék valóban elnyerte-e a hivatalos minősítést? Gépjárműről lévén szó ezen csodálkoztunk volna, de azért ellenőriztük. És tényleg: a forradalmi Subaru gépjárművek nem szereztek semmiféle környezetkímélő minősítést. Vagyis a reklám jogsértő. Ez volt a fellebbezésben kifejtett jogi álláspontunk.
Nem találták jogsértőnek...
Az ügyben eljárt Fogyasztóvédelmi Felügyelőség elszöszmötölt az ügyön (nyilván nem találta a sebességváltót). Végül hét hónap (!) vizsgálódás után nemrég úgy döntött, hogy a reklám nem jogsértő. Szerinte a jogszabály csak a minősítéssel szerzett „környezetbarát védjegy” használatát korlátozza (okulásképpen le is rajzolták nekünk a „Cédrusként” ismert védjegyet). Mivel pedig a reklám nem állította csalárd módon, hogy neki ilyen védjegye lenne, minden rendben.

Mint tudjuk, a „környezettel való” reklámozás előnyt jelenthet a piacon, ezért használatának jogszabályi korlátai vannak. A reklámtörvény (1997. évi LVIII. tv.) szerint reklámban terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minősíteni, kedvező tulajdonságaira utalni kizárólag akkor lehet, ha a termék (technológia) 1995. évi LIII. törvény szerinti megkülönböztető jelzésre jogosult. A megkülönböztető jelzés elnyerése az e célból alapított szervnél (Környezetbarát Termék Kht.) lefolytatott minősítési eljárással szerezhető meg – ennek szigorú szabályait a 29/1997. (VIII.29.) KTM sz. rendelet rögzíti.

A határozat ellen természetesen fellebbeztünk. Szögezzük le mindjárt, hogy a rendelet szövege nem egyértelmű, és a jogalkotó Környezetvédelmi Minisztérium tíz éve nem képes (vagy nem akarja) a hibáját korrigálni. Mivel ő nem indít reklámfelügyeleti eljárásokat, így fogalma sincs, milyen zavart és kárt okoz az idétlen szabályozásával. Ettől függetlenül mára a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséggel sikerült megértetni a jogintézmény eredeti rendeltetését (az más dolog, hogy ezek szerint nem szólt minden felügyelőségnek).
Na, akkor ismételjünk
A hivatkozott reklámtörvény (Grtv. 3.§ (6) bekezdése) szerint „Reklámban anyagot, terméket, technológiát környezetvédelmi szempontból minősíteni, kedvező tulajdonságaira utalni csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvtv.) 86.§-ának (1) bekezdése szerinti megkülönböztető jelzést jogosultan használók esetében lehet.”
Azon oknál fogva, hogy a törvény kizárólag a védjegy használatára vonatkozó jogosultságot teszi a környezeti jellemzők bemutatásának feltételévé, a jogsértés minden esetekben fennáll, amelyekben a védjegyhasználat feltételei nem adottak. E körben jogszabályi rendelkezés nincs  - így az eljáró hatóság nem lehet tekintettel arra sem, hogy az adott termék esetleg eleget tett egy nemzetközileg elismert környezetvédelmi szabvány feltételrendszerének. Ez következik a hivatkozott KTM rendeletből is. Reklámban „környezetbarát” hivatkozásra kizárólag a minősítési eljárással védjegyhasználatra jogot szerzett gyártó vagy forgalmazó jogosult,- mégpedig kizárólag azon termék, vagy technológia vonatkozásában, amelyre nézve a használati jogot megszerezte. Nem vitatott, hogy a reklámban bemutatott két Subaru modell gyártója, forgalmazója a minősítésre jogosult Környezetbarát Termék Kht.-nál nem kezdeményezett minősítési eljárást - értelemszerűen nem is szerzett  védjegyhasználati jogosultságot. Jogszerűen magát nem reklámozhatja környezetkímélőnek.

Egyébként az eljárást nem jogosulatlan védjegyhasználat miatt kezdeményeztük, hanem reklámjogi sérelem miatt. Erről ennyit. Most várjuk a másodfokú döntést.

A fejlett külhoni reklámjog gyakorlata szerint a „környezetkímélő” termékjelzés reklámban való alkalmazhatósága a „környezetbarát”-nál is szigorúbban bírálandó el. Ennek oka nyilván az, hogy a környezetkímélés nem egy statikus állapotot (környezettel való barátságot), hanem a környezet javulását eredményező aktív tevékenységet (kímélést) sugall. A környezet kíméletét célozná meg például az a „forradalmi” belsőégésű motor, amelyik a levegőben kóválygó CO2-t, NOx-et vagy kormot szívja be és oxigént pufog ki. Na, de kérem, van ilyen?

Megjegyezni kívánjuk, hogy a gépjárművek megadott CO2  kibocsátása a betartandó határértékhez viszonyítva  finoman szólva nem számít kiugróan alacsonynak - az „egyedülálló csendesség” pedig azért nem ellenőrizhető, mert a reklámban megjelölt (dízel) típusok zajkibocsátása sem itt, sem  a cég honlapján (www.subaru.hu) nem jelennek meg.
És még valami. A SUBARU (Fiastyúk) reklám állítja, hogy ő bizony „Elsőként a világon*”. Ami viszont a fogyasztó számára értelmezhetetlen, hiszen a reklámból nem derül ki, hogy ez az elsőségi csillag mire vonatkozik (*-gal jelölt magyarázat nincs is). Az egy csillag jelenthet esetleg egy lefokozott tizedest, egy lepusztult garniszállót, avagy egy magára maradt (fiatlan) tyúkanyót.  Esetleg vonatkozhatna a gépjárművek forradalmi kinézetére is - de arra meg  semmiképp, hiszen a hirdetésben ábrázolt autók a tájékoztatás szerint csak illusztrációk.