Nemrég a szlovákiai Kassán jártunk, ahol meglátogattuk a Priatelia Zeme (Föld Barátai) civil szervezetet. Egyeztettünk a Miskolcon és Kassán zajló hulladékos civil programokról, illetve az együttmûködés lehetõségeirõl. Tanulságos volt a találkozó, hiszen kicsit beleláthattunk egy Szlovákiában mûködõ zöld szervezet mindennapjaiba, illetve képet kaphattunk egy más környezetben zajló munka eredményeirõl is. Demeter Zoltán (Zöld Akció) riportja.
A környezetvédelmi tárca kiadta a Hazánk környezeti állapota 2005 címû könyvet. "A környezeti adatok gyûjtése elsõrendû fontosságú a sikeres környezetvédelmi igazgatás szempontjából" - szögezi le rögtön az elõszó, és ezzel nem gyõzünk egyetérteni, sõt "az állampolgár is kíváncsi arra, milyen minõségû környezetben él", de hát ezt mondjuk mi is évek óta! Ezek után a hulladékgazdálkodásról szóló rész olyan mértékben kiábrándító és felháborító, hogy kénytelenek vagyunk vele bõvebben foglalkozni. A hulladékforradalomra kihegyezett retorika most "becsült" és elhallgatott adatokkal lett alátámasztva.
A Környezetvédelem c. lap 2005 decemberi számában jelent meg Lukács Bence tollából az alábbi HuMuSz álláspont:
Magyarországon 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) becslései szerint 130 ezer tonnát meghaladó mennyiségû elektronikai hulladék (HEEB) keletkezett - ami 12,85 kg/fõ/év fajlagos mennyiséget jelent -, s körülbelül 300 ezer tonnára tehetõ az elfekvõ, használatból kikerült, de egyelõre ki nem dobott berendezések mennyisége. A felmérések szerint a keletkezõ hulladék 2/3-a lakossági eredetû, a hulladék tömegének növekedési üteme különbözõ szakmai becslések alapján évi 4-8%-ra tehetõ - amely a kommunális hulladék mennyiségének elõrejelzett rátáját többszörösen meghaladja.
Míg Magyarországon egymás után siratjuk el az utolsó környezetet kímélõ csomagoló-anyagokat, addig innen sok ezer kilométerre Kelet-Afrika egy kis országában az általános hulladék-megelõzés, hulladék újrahasznosítás a mindennapok része. Eddigi tapasztalataim alapján a harmadik világ egyet jelentett a végeláthatatlan szeméthalmokkal. Különösen szembeötlõ ez a „fejlett világra” csak a közelmúltban nyitó országokban, ahol a lakosság nem tud mit kezdeni a ráömlõ filléres termékek csomagolóanyagaival. Nyilván sokkal hamarabb érték el például a kis dél-kelet ázsiai falvakat a dobozos és mûanyag palackos italok, sokszorosan becsomagolt snackek, édességek és egyéb „modern” termékek, mint a „fejlett hulladékgazdálkodás” vagy az efféle termékeket elutasító szemlélet.
Simon Gergely (Levegõ Munkacsoport) riportja.
Két(!) interjú Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel
Régóta foglalkoztat minket, hogy mit is jelent valójában a "hulladékforradalom", ezért interjút kértünk miniszter úrtól. Sajnos csak kevés idõt tudott ránk szánni, ezért néhány kérdésrõl le is kellett mondanunk, de kaptunk írásban is választ a kérdéseinkre - 8 oldalban - a szakfõosztálytól. Így most két interjúnk van, az "élõ" a nyomtatott KukaBúvárban is olvasható, a másikat pedig csak itt közöljük. Ajánljuk mindenkinek, aki a hulladékos viszonyok iránt komolyabban érdeklõdik!
A Which? (Melyiket?) brit fogyasztói érdekvédelmi csoport szerint a brit élelmiszergyártók túlcukrozott, túlolajozott vagy túlsózott élelmiszereik megvásárlására a gyerekeket a körükben igen népszerû, az élelmiszerek csomagolásán lévõ rajzfilmfigurákkal veszik rá.
A fõvárosi önkormányzat városüzemeltetési bizottsága nem tudja tovább tolerálni, hogy a szakbizottság nem tudja megtárgyalni a nagy horderejû beruházásokat, mivel nem terjesztik az anyagokat a testület elé. Úgy döntöttek, hogy átdolgozás után kerüljön a Fõvárosi Közgyûlés elé az önkormányzat idei hulladékgazdálkodási terve.
"Amerikában óránként két és fél millió mûanyag palackot dobnak el. Ennyi pillepalack egymás mellé rakva háromhetente elérne egészen a Holdig." Ez lehet az amerikai változata a mi Égig érõ paszulyunknak...
A HVG híre szerint a "fejlett" országok lakói évente hat-hét kilogramm élelmiszer-adalékot fogyasztanak el. Legalább van dolga az egészségügynek is...
Az orosz nukleáris hulladék tárolására már igénybe vett északi sarkkörön túli területek új globális szerepre tettek szert: a világ vegyiparának hulladéklerakójává kezdenek válni - hívja fel a figyelmet a WWF természetvédõ szervezet.