Rástartoltak a kukapénzre
Nincs termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességről
szó az új környezetvédelmi termékdíjakat szabályozó törvénytervezetben. A
javaslat június 1-jén került a parlament elé, és vélhetően még ebben az
ülésszakban elfogadják, mivel szeptembertől hatályba lép.
A hónapok óta készülő tervezet deklarált célja a hulladékgyűjtés és -kezelés teljes finanszírozási rendszerének átalakítása, a tényleges hatás viszont a költségek növekedése, az állami (de nem a hulladékkezelésre fordított) bevételek emelkedése és a hulladékpiac új szereplőinek helyzetbe hozása lesz.
Jelenleg a környezetvédelmi termékdíj rendszere úgy működik, hogy az árakba épített zöldadót végső soron a fogyasztók fizetik meg. A pénz egy része most a koordináló szervezeteken keresztül jut el a hulladékgyűjtés és -feldolgozás magánvállalkozásaihoz. Ezt a szerepet a jövőben a vidékfejlesztési tárca felügyelete alatt működő, újonnan felállítandó Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) veszi át, amely százszázalékos állami tulajdonban levő koordináló szervezetként intézi majd a kibocsátott csomagolások és hulladékká vált fogyasztási cikkek visszagyűjtését, illetve újrahasznosítását. Ezzel lényegében megszünteti a jelenleg többszereplős koordináló szervezeti és licencdíjas rendszert, s így megfojt például olyan vállalkozásokat, mint az ÖKO Pannon Kht.
A gazdálkodókat, illetve a fogyasztókat a fenti változás feltehetően kevéssé izgatja, azt viszont hamarosan a pénztárcájukon fogják érezni, hogy az átalakítással a hulladékkezelés jelentősen drágul. A termékdíjakból befolyó bevétel ugyanis nagyjából húszmilliárd forinttal nő, ami – változatlan kibocsátás mellett – csak úgy lehetséges, hogy emelik a csomagolóanyagokra, az autógumira, az akkumulátorra, egyéb termékekre kivetett termékdíjat, illetve csökkentik a mentességeket. Így a tárca mintegy húszmilliárd forint bevételhez jut, amely az emelés nyomán azonban nem a hulladékkezelési szektorba, hanem közvetlenül az államkasszába vándorol.
| Termékdíj-tervek (Ft/kg) | |
| Műanyag (PET palack) | 56 |
| Műanyag (reklámszatyor) | 1300 |
| Üveg | 7 |
| Társított csomagolás (például felvágottnál) | 150 |
| Rétegezett italcsomagolás (italos karton) | 120 |
| Fém (sörös-, üdítős doboz) | 286 |
| Egyéb anyagok | 296 |
(Forrás: Törvénytervezet)
Iparági szakértők szerint a törvényjavaslat két ponton is ellentétesnek látszik az uniós joggal. Egyrészt nehéz ott gyártói, kereskedői felelősségről beszélni, ahol a tőlük elvont pénzt nem a hulladékkezelés céljaira költik - márpedig a felelősség elve az EU hulladékszabályozásának alapja. Másrészt a tervezetben szereplő számokat öszszeadva az derül ki, hogy Magyarország 2012-ben nem fogja teljesíteni azokat a csomagolóanyag-begyűjtési arányokat, amelyeket az EU számunkra előírt, ennek pedig akár uniós kötelezettségszegési eljárás is lehet a következménye.
A tervezet kritikusai szerint az a legnagyobb probléma, hogy a jogszabály nem ott nyúl a szabályozáshoz, ahol valóban indokolt lenne. Szilágyi László, az LMP szakpolitikusa (korábban a Hulladék Munkaszövetség vezetője) úgy látja, a megelőzésre kellene helyezni a hangsúlyt. Az OHÜ-t még nyáron létre akarják hozni, így a szervezet már szeptembertől kiírhatja az új hulladékkezelési pályázatokat, azaz újraoszthatja a hulladékpiacot.
forrás:
nol.hu
Napi Gazdaság
