Kitömött postaládák
A kéretlenül a postaládákba gyömöszölt ingyenes szórólapok,
reklámújságok, prospektusok– a szemétposta – elsődleges
rendeltetése a fogyasztók tájékoztatása.
Persze nem önzetlenül és nem is ingyen. A szuper ajánlatok célja az idő előtti vásárlások kikényszerítése, szabadulás az elfekvő árukészletektől, a fogyasztó becsalogatása az üzletekbe. Ahol aztán „egyúttal” nyilván mást is vásárol. Ami kevésbé ismert: egy akciós reklámújság országos terítése százmilliókba kerülhet – amit a termékek árába építve megint csak a fogyasztóra hárítanak (ő fizeti a kidobott újságok szemétdíját is). Talán nem véletlen, hogy a környezettudatos fogyasztóknak a csicsás reklámújságokról leginkább a palimadár, az értelmetlenül kivágott fák, a füstölgő papírgyárak és a tornyosuló szemétdombok jutnak az eszükbe.
Hogy évente hány kilogramm szemétpostával „boldogítanak” egy magyar átlagháztartást? Minthogy erről hivatalos adat nincs, ennek felmérésére a Hulladék Munkaszövetség időnként országos akciót indít. Cél „belőni” az egy háztartásra jutó ingyenes kereskedelmi reklámanyagok mennyiségét – és az ehhez kapcsolódó környezetterhelést. Utoljára 2004-ben szántuk rá magunkat – az akkori felmérésünk 11 kg/háztartás/év mennyiséget valószínűsített. Nagy nevetség, de a „hivatalos” (minisztériumi) anyagok azóta is erre hivatkoznak – holott a reklámanyagok után befizetendő termékdíj feldolgozásával alighanem pontosabb adatot kapnának (más kérdés, hogy ki fizet termékdíjat és mi lesz vele?).
A szakirodalom szerint egyébként az ingyenes reklámkiadványoknak körülbelül egynegyede az, amelyik célját elérve valóban hasznosul. Háromnegyedük viszont előre gyártott szemét, olvasatlanul megy a kukába (jobb esetben a gyűjtőkonténerbe) – kár volt miattuk kivágni a fákat, elszennyezni a vizeinket…
A felmérésről
Szóval hat év után ismét nekirugaszkodtunk. Az áprilisi választási kampányok után arra kértük aktivistáinkat, hogy májusban gyűjtsék, majd hó végén mérjék le a postaládájukba bedobált kereskedelmi célú szóróanyagokat (hangsúlyozottan csak azt). Az országos akciónkba kizárólag azokat vontuk be, akik postaládájukon nem használnak „REKLÁM STOP!” matricát. Az összesített adatok beküldésekor kértük, jelezzék, hogy hol laknak és hogyan (melyik településen, családi házban, sorházban avagy sokemeletes lakótelepiben). A beérkezett 290 visszajelzés alapján csoportosítottunk, majd kiszámoltuk az átlagot.
Szomorúan jelentjük, hogy hat év alatt alighanem több mint duplájára nőtt az egy háztartásra jutó éves mennyiség: Az évi 11,2 kilóból 26,4 kg lett! Budapesten és a városokban ennél nyilván több, a kistelepüléseken kevesebb. Az emelkedés oka egyértelműen a nagy nemzetek feletti kereskedelmi áruházláncok agresszív nyomulása – a kisebbek rovására (a kis üzleteknek egyébként sincs pénzük reklámújságokra, folyamatos leértékelési akciókra).
A környezettudatos fogyasztókról
Az örvendetesen szaporodó környezettudatos fogyasztói réteg a postaládájára ragasztott „REKLÁM STOP”* matricával jelzi, hogy nem kér a címzetlen reklámküldeményekből.
A visszajelzések szerint a terjesztők családi házas beépítésnél általában figyelembe veszik a postaládára tett matricát, vagy kreatív figyelmeztetést. Bérházaknál azonban a hatékony terjesztő – ha beszabadul a lépcsőházba – nem figyel, csak teljesítménybe dugdos. Persze egy közös gyűjtőláda felszerelésével a védekezés is hatékonnyá tehető. Biztonsági okokból ajánlatos a gyűjtőládát a bejáratnál, a ház külső falán rögzíteni és jó nagy betűkkel ráírni: „Ez itt a reklámanyagok helye! Lépcsőházunk csupán … db reklámújságra tart igény”.
Zaklatottak
Ami a környezettudatos fogyasztókat illeti, ők sajátosan működnek. Vásárlói döntéseiket saját értékrendjük szerint hozzák, beszerzéseiket a valós szükségleteikhez és anyagi lehetőségeikhez igazítják. Ők azok, akik nem a szemükkel, hanem az eszükkel vásárolnak – előre mérlegelve választásuk egészségi- ökológiai következményeit is. Lazán kihagyják a kihagyhatatlan akciókat, a szemétposta küldeményeket pedig a fogyasztói társadalom idétlenségeként, felesleges zaklatásaként élik meg.
A felmérést a korábbihoz hasonlóan ősszel folytatjuk. Célunk, hogy az iskolák (iskolások) bevonásával megháromszorozzuk a felmérésbe bevont háztartások számát. Az ezer fős véletlenszerű mintavétel átlaga tovább pontosíthatja az eredményt – egyúttal alkalmat ad arra is, hogy a gyerekek figyelmét is felhívjuk a direkt marketing működésére és a „szórólapozás” környezeti következményeire.
Kalas György
* Az ingyenes „REKLÁM STOP” matrica válaszlevél csatolásával igényelhető a HuMuSznál vagy a Reflex Környezetvédő Egyesületnél.
