Hulladékimport helyett nulla hulladék
San Francisco, Ontario, Buenos Aires, Kerala, Palarikovo és a világ számos települése, régiója után Magyarországon is megjelent és terjed a nulla hulladék elképzelés.
Sőt, már három olyan településünk is van (Hajdúböszörmény, Csór, Várpalota), ahol a helyi önkormányzat határozatban fogadta el, hogy a tervezésnél figyelembe veszi a Humusz által készített Nulla Hulladék Terv ajánlásait.
Mi az a Nulla Hulladék Terv?
A nulla hulladék tulajdonképpen egy hosszú távú célkitűzés. Lényege, hogy termeljünk kevesebb szemetet, a megtermelt hulladékot pedig minél nagyobb arányban forgassuk vissza: használjunk illetve hasznosítsunk újra mindent, amit csak lehet.
A Nulla Hulladék Terv ezt a gondolkodást igyekszik cselekvési programmá formálni egy adott településre. Az eddig készült helyi hulladékgazdálkodási tervekhez képest ez annyiban más, hogy a hangsúlyt nem a hulladék kezelésére, hanem annak elkerülésére és csökkentésére helyezi. Ide értve a kapcsolódó társadalmi feladatokat is, így például a széleskörű szemléletformálást és a helyi civil szervezetekkel való együttműködést is.
Miért kell ezzel foglalkozni?
Egyre többen érzik, hogy a mód, ahogy ma élünk, kiszolgáltatottá tesz bennünket, a tevékenységeinkkel akaratlanul is a magunk és mások egészségét, környezetét romboljuk. Az élelmiszereinket többnyire nem magunk termeljük, inkább (v)esszük a messziről érkező, agyoncsomagolt ipari termékeket. Ha egy tárgyunk elromlik, inkább újat veszünk, s nem javít(tat)juk meg. Míg régen fel lehetett építeni egy házat kalákában, ma már egy létrát is nehezen kérünk kölcsön egymástól. Ülünk a tévé előtt órák hosszat, míg kinn az utca tele van szeméttel és senkinek sincs ideje összeszedni. Autózunk és közben panaszkodunk, hogy rossz a levegő, asztmás a gyerek. Rengeteg tárggyal vesszük körbe magunkat, mert azt gondoljuk, hogy ezektől majd jobban fogjuk érezni magunkat. Aztán valahogy mégsem.
Elsőre talán furcsának tűnik, de a nulla hulladék megközelítés a fenti problémákra is megoldást keres. Nem egy kész recept, hanem egy hozzáállás, amely a mindennapokat fokozatosan egy takarékosabb, egészségesebb, önellátó és önszerveződő életmódra állítja át. A különböző hulladékkezelési módok (komposztálás, újrahasznosítás, javítás, cserebere) mellett tehát fontosnak tartja azt is, hogy az emberek ismerjék meg önmagukat, a képességeiket, a közösségekben rejlő erőt.
Mindemellett az Unió is előírja, hogy 2013 végére minden tagállamnak külön hulladékmegelőzési tervet kell készítenie. A lerakókra kerülő szerves hulladékok mennyiségét csökkenteni, a szelektív gyűjtésbe bevont hulladékok arányát pedig növelni kell. A lerakók és égetők számának növelése helyett számos megoldási lehetőséget kínálkozik. A folyamatban szerepe van a lakosoknak, a cégeknek, a kormányzatnak, és kiemelten az önkormányzatoknak is – például az alábbiak megvalósításával:
-
házi komposztálási program,
-
házhoz menő szelektív gyűjtés, hulladékudvar és/vagy szigetek,
-
javítóműhelyek népszerűsítése ,
-
újrahasználati központok kialakítása,
-
cserebere fórumok ösztönzése (civil szervezetekkel közösen),
-
szemléletformáló programok indítása,
-
a helyi közösségi élet élénkítése,
-
arányos és differenciált szemétdíj bevezetése.
Mindebben az önkormányzatok fontos partnerei lehetnek a helyi civil szervezetek, iskolák, aktív csoportok, ezért a velük való együttműködés kialakítása, fejlesztése fontos része a Nulla Hulladék Terveknek.
Hiányosságok – hova tovább....
Az eddig elkészült Nulla Hulladék tervek egyelőre nem vizsgálják a más jellegű tervekkel való kapcsolódási pontokat. Kész recept nincsen, a nulla hulladék tervezést folyamatosan tanulnunk, fejlesztenünk kell. Hajdúböszörmény, Csór és Várpalota már megtette az első lépést. Az elkészült tervek a www.nullahulladek.hu oldalon a Mintatelepülések menüben találhatóak.
A Nulla Hulladék Programról az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének 2009-es országjelentése is beszámol. Ők tehát már komolyan vették.