Ki ellenőrizze a hulladéktárolókat?
Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok gyártására, tárolására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak.
Illés Zoltán tegnap, az ajkai vörösiszap-tározónál azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó építményekre most a jegyző adhatja ki az építési engedélyt, miközben a környezetvédelmi hatóság nem ellenőrizheti például a vörösiszaptározó gátját. Ezt a jegyzőknek kellene elvégezniük, de a veszélyes üzemek tekintetében sem képzettségük, sem ismeretük nincs, ami botrányos –fogalmazott. Így például egy zagytározó gátjának állagát az adott cégnek kell figyelemmel kísérnie, hiszen az ő területéről, anyagáról van szó.
Illés megismételte: az ipari katasztrófát okozó Mal Zrt. hazudott, amikor azt állította, hogy a gátszakadás előtt két héttel a környezetvédelmi főfelügyelőség ellenőrizte a cég tevékenységét, és mindent rendben talált. – Csak a technológia, a szennyvíz, valamint a kommunális hulladék kezelésében nem találtak hibát, a gátak állagát nem vizsgálhatták – jelentette ki.
Az államtitkár ezúttal is óvakodott attól, hogy a felelősséget közvetlenül az érintett települések jegyzőire hárítsa, ugyanakkor felmentette a környezetvédelmi hatóságot is. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója viszont közvetlenül a múlt heti katasztrófa után még azt mondta: az éves vizsgálatot szeptember 23-án elvégezték, és mindent rendben találtak. Az csak pár nappal később hangzott el, hogy papírokból dolgoztak, tehát a gát állagát illetően kizárólag a cég önellenőrzési jelentéseire alapozva mondtak véleményt.
Most egyelőre patthelyzet van: Illés szerint a gátat a jegyzőnek kellene ellenőriznie, de nincs megfelelő felkészültsége, míg a szakértő-apparátussal rendelkező környezetvédelmi hatóságnak a jogosítványa hiányzik hozzá. A helyzet azért pikáns, mert a gátszakadás után szinte azonnal többen – a környék lakói mellett egy légi fényképeket készítő cég is – jelezték, hogy a tározó környékén már korábban szivárgást észleltek. Ezt pedig a szeptemberi környezetvédelmi vizsgálat során a gát statikai vizsgálata nélkül is észlelni lehetett volna.
Az érintett jegyzők az ügyben még nem kívántak nyilatkozni, annyit azonban sejteni lehet, hogy a hatályos szabályozásban valahol joghézag lehet. Az bizonyos, hogy az építésügyi törvény szerint egyes „sajátos építményfajták” tekintetében nem a jegyző gyakorolja az elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket. Korábban e kivételezett körbe tartoztak a környezetvédelemmel kapcsolatos létesítmények – ilyen egy hulladéktároló is –, ám ezek 2008-ban kikerültek a jogszabályból.
A vörösiszap-tározók azonban korábban épültek, így akkoriban a helyi települési jegyzőktől a létesítés előtt legfeljebb szakhatósági véleményt kértek. Emiatt valószínűleg azóta sem merült fel, hogy azokkal kapcsolatban valamilyen helyi feladatok adódhatnának, ráadásul az engedélyezési tervdokumentációk – amelyek nélkül érdemi vizsgálatot aligha lehet végezni – is más hatóságok birtokában vannak.
További kérdőjel, hogy a létesítmény egyáltalán minek minősül. Azt vízjogi engedély alapján építették, tehát gátként kezelték, vagyis: annak mint „sajátos” – tehát a jegyző hatáskörén kívül eső – építményfajtának az ellenőrzéséért inkább a vízügyi hatóság felelhet. Ezt a vélekedést erősítheti, hogy a gát olyan építmény, amelynek engedélyezése, későbbi állagvizsgálata speciális felkészültséget igényel.
Forrás: Népszabadság Online
