A környezetvédelemmel szemben nem cégérdek a szociális felelősségvállalás
Míg a környezetvédelmi felelősségvállalást a
vállalatok többsége már saját érdekének tekinti, a szociális
felelősségvállalásról másképp gondolkodnak - derítette ki két hasonló kutatás.
A Habitat for Humanity
Magyarország a vállalatok környezetvédelmi és a szociális
felelősségvállalását egy 2010 tavaszán elvégzett, 17 interjúból álló sorozatban
hasonlította össze, az interjúkat készítő Newsbreakers Communications pedig 2009 őszén 31 interjúból
álló felmérést végzett a témában.
Az interjúsorozat célja volt, hogy megismerjék a CSR
döntések okait, valamint hogy kiderüljön, hogy a gazdasági szereplők mennyire
érzik a fenntartható működésükre nézve kockázatosnak az őket közvetlenül nem
érintő szociális problémákat.
A válaszadó cégek többsége a környezetvédelmi felelősségvállalás területén
törekszik arra, hogy hosszútávon és széles körben érzékelhető hatást fejtsen
ki. A kutatásban résztvevők felismerték, felelősen kell bánniuk az
erőforrásokkal, de sokan hajtanak végre olyan programokat is, melyek a
vállalaton kívüli közösségek szemléletformálását célozzák.
Ezzel szemben szociális felelősségvállalás területén többnyire nem abból
indulnak ki, hogy melyik társadalmi problémát tartják a legsúlyosabbnak, vagy
hogy CSR programjukkal hosszútávon, strukturálisan avatkozzanak be a társadalmi
folyamatokba. Csak egyetlen megkérdezett állított fel rangsort a problémák
között, és hozott ez alapján döntést a támogatandó területekről és mindössze
további két válaszadó számolt be arról, hogy olyan projekteket támogat, amelyek
hosszútávon fenntarthatóak és továbbfejleszthetőek.
A CSR célterületek kiválasztásánál sok az azonosság, bizonyos területek
népszerűek, míg mások szinte egyáltalán nem jelennek meg a palettán. Közkedvelt
CSR célterület a közvetlen környezetben élők (lokalitás), a gyerekek, a
környezetvédelem és a saját dolgozók támogatása. Ezek a témák a megkérdezettek
több mint felénél szerepelnek CSR célterületként.
A gyerekek és az oktatás támogatása ugyan alkalmas lenne hosszú távú és
strukturális hatást gyakorolni a társadalom egészére, a cégek mégis inkább
egy-egy akut problémát orvosolnak: élelmiszert, édességet, játékot,
számítógépet adományoznak. Így programjaik csak tüneti kezelést jelentenek, a
kiváltó okokra nem tudnak hatni.
A munkatársakkal kapcsolatos felelősségvállalás nem pusztán jótékonykodásból
jelenik meg a CSR stratégiákban. Sok olyan egészséggel, biztonsággal,
esélyegyenlőséggel kapcsolatos programot említettek, amely mutatja, hogy
hosszútávon szeretnének munkatársaikra építeni.
A környezetvédelem és HR területén tetten érhető elkötelezettség a szociális
problémákkal kapcsolatos felelősségvállalásról nem mondható el. A legtöbben
azért segítenek a rászorulókon, mert "megtehetik", és mert ez elvárás
velük szemben, de nem gondolják, hogy érdekükben állna. A cégek számára a
legfontosabb motivációt az értékesebb munkaerő toborzásának és megtartásának
lehetősége jelenti a felelősségvállalásban.
Összességében tehát elmondható, hogy még nem minden vállalatnál kezelik
komplexen a fenntarthatóságot, és a fogalom értelmezésében is jelentős
eltérések figyelhetők meg.
Forrás: marketinginfo