Európai hulladékos trendek
Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB, ennek a HuMuSz is tagja) hulladékos munkacsoportjának ülése megint több érdekességgel szolgált. A hulladékkal kapcsolatos témák széles spektrumából ezúttal a fáradtolaj szabályozásáról, a csomagolási hulladékok direktívájáról, az elemekkel kapcsolatos direktíváról, a zöldhulladék-kampányról, a hulladékégetés erõteljes nyomulásáról, hulladékmegelõzésrõl beszéltünk.
Belga, holland, spanyol és cseh vállalatok számára „Hulladékmegelõzési Terv” készítését kötelezõen elõírják. Ugyan az nem derült ki, hogy mennyire ellenõrizhetõek és számonkérhetõek ezek a tervek, de nálunk még ilyen sincs.
A hulladékmegelõzést többféleképpen definiálják, az érintettek általában azt a verziót használják, amelyik számukra éppen a legjobb. Leggyakoribb definíciók:
Hulladékmegelõzés=
Mi egyértelmûen az elsõ verzióval azonosulunk, noha önmagában a másik két dolog is fontos, de az energia- és nyersanyagpazarlást nem hoz.
Az újratöltés ösztönzésének támogatása mind az EU tagországai, mind az EU Parlament tekintetében 50-50 %-ra áll.
A döntéshozók fele az eddiginél is nagyobb szabadságot adna a piaci szereplõknek a csomagolóanyag megválasztása tekintetében, míg másik fele az újratöltést elõsegítõ támogatásokat akar. Bármi lehetséges, öszvérmegoldás is (pl. egyutas csomagolásokra is kivethetõ betétdíj).
A nyolc legnagyobb német környezetvédõ szervezet szerint a német rendszer ügye december 7-én dõl el végleg, akkor tárgyalja a német kabinet utoljára. Eddigi állítólag az volt a gond, hogy öt különbözõ rendszer mûködött, amihez a gyártók nem tudtak alkalmazkodni.
A fáradtolaj reciklálása: olyan szintre fejlõdött a technológia, hogy mára a reciklált olaj olyan vagy esetenként jobb minõségû, mint az új termék. A technológia mégsem tud elterjedni, mert a cementgyárak és mészkõgyárak a fáradtolajat felvásárolják és elégetik.
Az elemekrõl szóló direktíva kapcsán megtudtuk, hogy betétdíj azért nem lesz az elemeken, mert sokára lesz belõle hulladék és áll benne a pénz... Nem várható, hogy betétdíjas, letéti díjas rendszerekkel a veszélyes hulladéknak számító elemek eltéríthetõk lennének a lerakástól és külön kezelésük könnyebben, olcsóbban megoldható lenne.
A francia hulladékos szervezet képviselõjétõl, Pierre Neurohrtól megtudtam, hogy Massachusetts államban Ken Geiser professzor (Tufts Egyetem) kezdeményezésére az államban 50%-kal tudták csökkenteni a veszélyes hulladék mennyiségét különbözõ rendeletek életbe léptetése révén.
A 10 éven belül elért siker Európában is követhetõ, követendõ lenne, ezért Pierre szervezett egy találkozót Ken és a francia hulladékos politikusok, illetve Ken és az EU veszélyes hulladékos politikusai között. Nem volt átütõ siker, valamiért nem haraptak rá.
Az EEB hulladékokkal kapcsolatos jövõ évi legfontosabb feladatairól is gondolkodtunk. 2005-ben kerül sor a Határokon át történõ hulladékszállításról szóló direktíva, az elemekrõl szóló direktíva, a biológiailag lebomló hulladékokról szóló direktíváról és a szennyvízkezelésrõl szóló direktíva, a csomagolási hulladékokról szóló direktíva felülvizsgálatára, a bányászati hulladékokról szóló direktívára vonatkozó javaslatról és 7 tematikus stratégiáról is... Szóval, lesz mit tenni 2005-ben is, nagy kérdés, hogy hazai tapasztalatainkat és véleményünket miként tudjuk minél hatékonyabban becsatornázni és kommunikálni az EEB hulladékos stábja felé.
