Milliárdokat költ az állami élelmiszermentő cég
Negyedik működési évét kezdte meg 2025. januárjában az állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK), ez idő alatt pedig már több milliárd forintot költött az állam a működésére. Bár a civil hátterű Magyar Élelmiszerbank már 2005 óta dolgozik azon, hogy az áruházaknál felhalmozódó élelmiszer-fölösleg eljusson a rászoruló családokhoz, az állam 2021-ben döntött úgy, hogy beszáll az élelmiszermentésbe.
Ehhez a parlament megszavazta az úgynevezett beszolgáltatási szabályt, amelynek értelmében az élelmiszerláncoknak fel kell ajánlaniuk a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak. Ennek a folyamatnak a koordinálásához hozta létre a kormány az állami céget, amelynek felügyeletét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra bízta. Mint azt a cikkben bemutatjuk, az ÉMK néhány év alatt több milliárd forintot költött el a működésére, azt viszont nem árulták el, és a nyilvánosan elérhető információkból sem igazán látszik, hogy ebből a pénzből mennyi élelmiszert sikerült megmenteniük.
Élelmiszermentésbe bújtatott multivegzálás
2021. december 13-án írtunk arról, hogy a Telexhez eljutott belsős munkaanyagok alapján olyan törvénymódosítást tervez a kormány, ami jelentősen nehezítene a nagy élelmiszerláncok helyzetén. Többek között minden nettó 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncnak kötelező lett volna az élelmiszereik többségét a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt 48 órával felajánlani az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központnak.
Az élelmiszerláncok már ekkor tartottak az egész rendszertől, hiszen a törvény szövege azt mondta, hogy minden láncnak élelmiszermentési tervet kell készíteni, azt leadni az ÉMK-nak, és ha valaki eltér a mentési tervtől, egészen pontosan „2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszer-hulladék tervezett mértékét”, arra élelmiszermentési bírságot szab ki a felügyelet. Vagyis, az élelmiszerláncokat arra kötelezi a törvény, hogy elég nagy pontossággal mondják meg, hogy egy évben mennyi élelmiszerfeleslegük lesz. Persze ha egy lánc ezt pontosan tudná, valószínűleg kevesebb élelmiszert rendelne be.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még 2021. december 13-án be is nyújtotta a Nagy István agrárminiszter nevével fémjelzett törvényjavaslatot a Parlamentnek. A törvényhez kapcsolódó részletszabályozásokról és a törvény gyakorlati végrehajtásáról viszont ezen a ponton még gyakorlatilag semmit nem lehetett tudni. A kormánypárti képviselőket ez azonban nem igazán zavarta, gyorsított eljárásban tárgyalva, egy nappal később, december 14-én már meg is szavazták a törvényt.
Az élelmiszermentés megszervezésére létrehozandó Élelmiszermentő Központ működéséről sem lehetett ekkor még sokat tudni, igaz, ez azóta sem változott. A törvény indoklásából és Nagy István, a törvény megszavazását követően kiadott nyilatkozataiból annyi derült ki, hogy a céget a felajánlott élelmiszerek elosztásának koordinálására hozzák létre, az újraelosztási feladatokhoz pedig „az ÉMK a Karitatív Tanács szervezeti tagjaival, továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik”, új állami logisztikai rendszerre nem lesz szükség. A Karitatív Tanácsot még az első Orbán-kormány hozta létre 2000-ben, eredetileg azért, hogy a lefoglalt vámáruk karitatív célú felhasználását koordinálja, majd fokozatosan kiterjesztette működését a Tanácsba tartozó 6 karitatív szervezet munkájának általános koordinálására.
Habár új logisztikai rendszer létrehozására nem költött a kormány, 2021 decemberében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Karitatív Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az állami élelmiszermentés jelentette „speciális többletfeladat ellátásához, a szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosításához a kormány 2022-ben szervezetenként 350 millió forint támogatást nyújt a Karitatív Tanács tagszervezeteinek.”
A telejs cikk a telex.hu-n olvasható
